Fotó: Alina Gorghiu/Facebook
Nem csupán Erdélyben okoznak gondot az embereknek az egyre jobban elszaporodó medvék: a francia juhtenyésztők szövetsége felszólította az Európai Bizottságot, hogy javítson a medvepopulációk felmérésének gyakorlatán és változtassa meg védettségi státusukat, mivel az országban a közelmúltban megugrottak a medvetámadások. Az Euractiv beszámolója szerint a gazdák érdekképviselete azt követően fújt riadót, hogy a Pireneusokban fekvő Ariège megyében, ahol Franciaország medvéinek 90 százaléka él, megnőtt a medvetámadások száma.
2023. augusztus 27., 11:512023. augusztus 27., 11:51
„Két év viszonylagos stabilitás után idén 20 százalékkal több veszteségünk van, mint tavaly” – mondta Franck Watts tenyésztő, a Francia Juhtenyésztők Nemzeti Szövetségének (FNO) tagja az Euractivnak.
Évente átlagosan mintegy 1000 bejelentést tesznek a francia biodiverzitásért felelős hivatalban (OFB).
A medve a 20. század végén majdnem eltűnt a térségből, de miután tíz medvét visszatelepítettek, a Pireneusokban 1996 és 2018 között helyreállt a populáció. Ma legalább 76 egyed található a francia–spanyol határon fekvő hegységben.
„A medvék számának növekedésével együtt jár a passzív védelmi eszközök (tűz, fények, kutyák) kitanulása, és a medvék a pásztorok jelenlétéhez is hozzászoktak. Már nem vagyunk képesek megvédeni a nyájainkat” – hangsúlyozta a pásztor, aki konkrét megoldásokat vár Európától és a francia kormánytól.
A gazdák számára a leghatékonyabb rövid távú megoldás továbbra is a vaktöltényekkel történő, nem halálos elrettentés. Az EU élőhelyvédelmi irányelve, amely a nagyragadozókat védi, csak az állományt érintő vészhelyzetben, illetve akkor engedi meg az ilyen intézkedések alkalmazását, ha más védelmi rendszerek nem bizonyultak hatékonynak.
Watts azonban úgy véli, hogy az uniós irányelv még mindig túlságosan megköti az emberek kezét.
„A szabályozás alóli kivételek rendszere nagyon bonyolulttá teszi a dolgokat.
Általánossá kell tennünk ezeket az intézkedéseket” – mondta.
Az egyszerű, fáklyákkal, csengőkkel vagy sípokkal történő elrettentéshez egy évben egy támadásnak, vagy az elmúlt négy évben négy támadásnak kell történnie. Ha a probléma továbbra is fennáll, a medvéket ki lehet lőni, de erre csak a francia biodiverzitásvédelmi hivatal (OFB) ügynökei jogosultak. A szabályok alóli kivétel hatálya nyolc hónap.
A nagytestű ragadozók védelmét zászlajukra tűző szervezetek szerint azonban a gyakorlat káros lehet, különösen a nőstények és a bocsok számára.
Véleményük szerint ezek a rendeletek nem egyeztethetők össze az EU élőhelyvédelmi irányelvével, mivel az az alól való kivételek nem lehetnek károsak a populációk fenntartására.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett fajok vörös listáján világszerte a „súlyosan veszélyeztetett” kategóriába sorolja a barnamedvét. Franciaországban a medvepopuláció továbbra is „kedvezőtlen és nem megfelelő” védettségi helyzetben van a kormány 10 éves cselekvési terve (2018–2028) szerint.
„Ez a jogi csata egy kicsit meghalad bennünket – mondta Watts. – Azt látjuk, hogy
A gazdák magukra vannak utalva, és egyedül szembesülnek a támadásokkal, amelyek Ariège-ben szinte mindennapossá váltak.”
Az FNO gazdái számára az állatok elriasztásának célja, hogy félelmet keltsenek a medvékben, különösen mivel a közbiztonság forog kockán.
Előbb-utóbb Franciaországban is lesz baleset” – figyelmeztetett Watts.
Bár nem túl gyakori, de az embereket érintő balesetek száma Európában egyre nő. Idén egy 26 éves túrázó halt meg egy medvetámadás következtében az olaszországi Caldesben, Trentóban.
A romániai hatóságok bejelentették, hogy 2023-ban 426 medve kilövését kívánják engedélyezni, szemben a tavalyi 140 medvével. A Greenpeace Románia gyorsan elítélte a szerinte „kegyetlen és hatástalan stratégiát”, amely ellentétes az európai irányelvvel, és a vadászati lobbit sejtette a háttérben, amely újra be akarja vezetni a trófeavadászatot.
Michèle Boudouin, az FNO elnöke az Euractivnak elmondta, hogy
Véleménye szerint ez a kudarc a gazdaságokban okozott károkban mérhető, de az EU számára gazdasági szempontból is érzékelhető.
Az európai LIFE programon keresztül az EU 1992 és 2019 között évente 3,6 millió eurót költött arra, hogy támogassa az országokat a nagyragadozók védelmében – Franciaországban a medve visszatelepítését is társfinanszírozta –, és hogy segítse a juhászokat állataik védelmében.
Az Unió a juhtartást az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében létrehozott Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból is finanszírozza.
A Pireneusokban található települések helyi hatóságai 2021-ben több mint 8,2 millió eurót különítettek el, szemben a 2015-ös 5,5 millió euróval. 2021-ben az állatállományban keletkezett károk megtérítésére 414 483 euró állt rendelkezésre.
– mondta Watts.
Michèle Boudouin tenyésztő és az uniós törvényhozók, akik 2022 november végén állásfoglalást nyújtottak be a kérdésről az Európai Parlamentben, úgy vélik, hogy a Bizottságnak jobban fel kell mérnie az európai medveállomány növekedésének gazdasági hatásait. Emellett fel kell mérnie a populációs tendenciákat, és határokon átnyúlóan fel kell térképeznie a helyzetet, hogy a medvék megfelelő kezelésére vonatkozó javaslatokat tehessen a nagyragadozók tényleges európai természetvédelmi helyzete alapján.
Az állásfoglalásról szóló szavazást megelőző vita során az Európai Bizottság igen szkeptikusan fogadta ezeket a kéréseket, rámutatva, hogy a nagyragadozók természetvédelmi helyzetét a legtöbb uniós országban még nem érték el.
Romániában a barnamedve-állomány féktelenül elszaporodott, a szakemberek szerint jelenleg meghaladja a nyolcezer példányt – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter pénteken.
Alaposan visszanyeste a Román Akadémia azon problémás medvék számát, amelyeket az emberek életének és vagyonának megóvása érdekében kilőhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mindenhol győzni fogunk, mindenkit meglepünk vele, még saját magunkat is – jelentette ki Orbán Viktor szombaton Budapesten. Ezzel egy időben Magyar Péter Debrecenben arról beszélt, hogy a Tisza Párt nyeri meg az országgyűlési választásokat.
Újabb három magyar áldozata van az ukrajnai háborúnak, ami újfent megerősíti, hogy Magyarországnak a jövőben is minden béketörekvést támogatnia kell – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.
Elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság egy hónapra annak a román állampolgárnak a letartóztatását, aki a gyanú szerint szombaton császártöltési otthonában megölt egy férfit – közölte a Kecskeméti Törvényszék sajtóosztálya az MTI-vel.
Irán egyelőre nem képes újra megnyitni a Hormuzi-szorost a hajóforgalom előtt, mivel nem tudja felkutatni és eltávolítani az összes tengeri aknát, amelyet a háború során telepített – nyilatkozták amerikai tisztségviselők a The New York Timesnak.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező csaknem 497 ezer választópolgár közül 254 ezren már leadtak levélszavazatot a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombat reggeli adatai szerint.
Orbán Viktor szerint hárommillió szavazat elég lesz a Fidesz többségéhez, ez pedig szerinte csak a határon túli magyarok támogatásával lehet meg.
Az 1990-es rendszerváltoztatás óta tizedik alkalommal várják vasárnap országgyűlési választásokon a magyar választópolgárokat, miközben a könnyített honosítás bevezetése nyomán 2014 óta negyedszer a külhoni magyarok is élhetnek választójogukkal.
Írország budapesti nagykövetsége figyelmeztetést tett közzé a közösségi oldalán, miszerint a vasárnapi országgyűlési választások miatt a Magyarországra utazóknak körültekintőknek kell lenniük, mert tüntetések, fokozott biztonsági ellenőrzések várhatóak.
Ukrajna jelenleg három országgal folytat biztonsági tárgyalásokat a drónok elleni védelemről, és ukrán szakemberek már lelőttek ukrán gyártmányú elfogó repülőgépekkel iráni Sahed drónokat a Közel-Keleten – tudatta Volodimir Zelenszkij.
Kirill Dmitrijev, a Kreml megbízottja az Egyesült Államokba utazott, és tárgyalásokat folytat Donald Trump amerikai elnök kormányának képviselőivel – jelentette a Reuters csütörtökön.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás