Magyar egyetemet kért Tabajdi

Brüsszel május közepén adja ki értékelését Románia és Bulgária csatlakozási felkészültségéről, s ez kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a két ország a terveknek megfelelően taggá válik-e, vagy egy évvel halasztódik az időpont.
Olli Rehn hétfőn este egyfajta „előzetes értékelést” adott, s mind beszédéből, mind az ülésen részt vevő képviselők utólagos értékeléséből úgy tűnt: szerinte Románia ma jobb helyzetben van, mint Bulgária.
Rehn úgy fogalmazott, az „ítélet egyelőre nem született meg”, s mindkét országnak vannak még teendői. Szerinte Bulgária és Románia esetében is az igazságügyi rendszer reformja, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc a központi kérdés. Rehn Románia esetében sürgette, hogy az ország tegyen további erőfeszítéseket etnikai kisebbségeinek integrálására. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője az ülésen hangsúlyozta, az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló, államilag finanszírozott magyar egyetemet. A képviselő kérte a bővítési biztost, gyakoroljon nyomást Romániára a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása érdekében, mivel e téren hónapok óta nincs előrelépés. Tabajdi felvetette, hogy ha a szintén 7 százalékos kisebbséget alkotó svéd ajkú finnek számára teljes mértékben biztosított az államilag finanszírozott svéd nyelvű felsőoktatás, akkor miért nem illeti meg ugyanezen jog a romániai magyarság adófizető polgárait. Tabajdi Csaba felszólalásában hangsúlyozta, hogy Románia EU-csatlakozása új helyzetet teremt a közös agrárpolitikát illetően, mivel Romániában az aktív népesség majd 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Elmondta, hogy komoly aggodalomra ad okot a romániai élelmiszer-biztonsági helyzet is.
A meghallgatás után több európai parlamenti képviselő is úgy nyilatkozott, hogy érzésük szerint Rehn szkeptikusabb Bulgáriát illetően. „Úgy tűnik, van változás a másfél évvel ezelőtti helyzethez képest, amikor még úgy tűnt, hogy Románia maradt le a felkészülésben” – nyilatkozta a külügyi bizottság egyik tagja. Ugyanakkor egy másik képviselő, Pierre Moscovici romániai raportőr úgy vélte, hogy Olli Rehn mégis a két ország időben, azaz 2007 elején való felvételét pártolja, mert a halasztásnak „óriási politikai ára lenne”.
Leonard Orban, a román Európai Integrációs Minisztérium államtitkára szerint az ország elégedett lehet Rehn beszédével, ami bátorítólag hatott a tárcára. Ugyanakkor elismerte, hogy az Európai Parlamentben voltak elégedetlenebb hangok is, ami szerinte a bővítéssel kapcsolatos romló európai közhangulatnak tudható be. Orban szerint a májusi országjelentésben Románia már jóval kevesebb „piros lapot” kap majd, mint a legutóbbi, októberi jelentésben, és ezek is olyan területekre lesznek érvényesek, amelyek érdemben nem befolyásolják a csatlakozás dátumát. Hírösszefoglaló