Tanévnyitó az Aklihegyi Oktatási-Nevelési Központban
Fotó: Kárpátaljalap.net
A román külügyminisztérium is aggodalmának adott hangot csütörtökön az ukrán parlament által kedden elfogadott új oktatási törvény kapcsán, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását.
2017. szeptember 07., 15:192017. szeptember 07., 15:19
A külügyminisztérium közleménye rámutat, a kisebbségvédelmi keretegyezményt aláíró államok vállalják, hogy minden, kisebbséghez tartozó személy anyanyelven való tanuláshoz való jogát elismerik, és emlékeztet: a román fél folyamatosan jelezte az ukrán partnernek a nemzetközi normák betartásának fontosságát az Ukrajnában élő román kisebbség tagjai jogainak védelméről szóló tárgyalásokon.
A kommüniké leszögezi:
A külügy azt is jelzi, hogy a román hatóságok aggódnak az ukrajnai románok helyzete miatt, egyben felszólítja Kijevet a kisebbségi jogok tiszteletben tartására. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is elégedetlenségének adott hangot, és úgy vélekedett, az eljárás nem korrekt a román közösséggel szemben.
Szerdán a magyar kormány is tiltakozott az ukrán oktatási törvény ellen. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár közleménye szerint az új ukrán szabályozás megfosztja az országban élő nemzeti kisebbségeket az anyanyelven tanulás lehetőségétől, alapjaiban veszélyeztetve ezáltal a szülőföldön való megmaradásukat.
Ez példátlan módon sérti az országban élő nemzetiségek, köztük a mintegy 150 ezres magyarság jogait és teljes mértékben ellentétes Ukrajna alkotmányával – tette hozzá az államtitkár.
Nyilatkozatban tiltakoznak a kárpátaljai magyar szervezetek az ukrán parlament által kedden elfogadott oktatási törvény ellen, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!