Máért: elfogadták a nemzetpolitikai stratégiát

A Parlament Vadásztermében zajló értekezlet csütörtöki munkálatait Orbán Viktor előadása vezette fel, aki kormánya nemzetpolitikai megvalósításait, továbbá céljait vázolta. A miniszterelnök Magyarország történelmi sikerének nevezte a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását, ezáltal ugyanis megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. Orbán szerint a következő évek feladata az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani, mert – mint fogalmazott – öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.

„A Kárpát-medencei magyarság a következő években fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, de kétségkívül bővülni fognak, ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika a következő időszakban. A Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladata is van az átszervezés mellett, amely elől nem bújhatnak el a töklevél alá, ez pedig abban áll, hogy erőt kell adni az embereknek, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: a magyar államnak ki kell állnia a magyarokért, és – utalva a szlovákiai retorziókra – nem tűrheti el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él.

Erdélyi hajlandóság az összefogásra

Nemzetpolitikáért felelős helyettese, Semjén Zsolt egy nappal korábbi nyilatkozatához hasonlóan Orbán Viktor is kitért arra, hogy 2012-ben az anyaország szinte valamennyi szomszédjánál választásokat rendeznek. Éppen ezért a kormányfő „bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot” kívánt a következő év feladatainak megoldásához, hangsúlyozva: a külhoni nemzetrészek számíthatnak a cselekvő magyar államra és kormányzatra. Ennek kapcsán a Máért résztvevőinek a tanácskozás következtetéseit levonó sajtótájékoztatóján lapunk azt firtatta a három erdélyi magyar szervezet – egyébként egymás mellett ülő – vezetőjétől, szükségesnek tartják-e, hogy a magyar kormány közvetítsen közöttük az egy év múlva esedékes romániai választásokon való összefogás létrejötte érdekében.

Kelemen Hunor elnök szerint az RMDSZ „tárva-nyitva hagyta az együttműködés kapuját, a zárat leszerelte, a kulcsot pedig eldobta”, majd hozzátette: ha a magyar kormánynak „szerepe van az erdélyi pártalapításban”, akkor az együttműködés kialakításában is szerepet kell vállalnia. Tőkés László, az EMNT vezetője úgy vélte, meg kell lennie az együttműködés feltételeinek, mihamarabbi tárgyalásokat sürgetett, viszont a szavazatok maximalizálása érdekében plurális egységet szorgalmazott, nem „kommunista típusú pártegységet”.

Szász Jenő MPP-elnök szintén nagyon fontosnak nevezte a romániai magyarság parlamenti képviseletét, de szerinte tartalmi és személyi értelemben is „minőségi korrekcióra” van szükség. Különben a Máért lezárulta után Orbán külön-külön megbeszélést folytatott az EMNT, illetve az RMDSZ vezetőivel, értesüléseink szerint a tanácskozás napirendjén szerepelt az alakulatok közötti választási összefogás kérdése.

Támogatott autonómiatörekvések

A Máért kétnapos tanácskozását összegezve Semjén Zsolt azt emelte ki, hogy teljes nemzetpolitikai konszenzus van a magyarságot érintő minden fontos és sarkalatos kérdésben a kormány, a budapesti parlamenti ellenzék és a külhoni magyar szervezetek között. A miniszterelnök-helyettes megállapítását igazolták a részt vevő tizenegy, határon túli szervezet vezetői is, üdvözölve a magyar kormány 2020-ig szóló nemzetpolitikai stratégiáját, amely egyebek mellett rögzíti, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar közösségek területi és/vagy személyi elvű autonómiáját, és célként jelöli meg a magyar nyelven történő oktatás kiterjesztését, minőségének emelését.

Valamennyi résztvevő aláírta az értekezlet zárónyilatkozatát is, amely többek között rögzíti: egyetértenek abban, hogy a magyar állampolgárság megszerzését célzó egyszerűsített honosítási eljárás új esélyt jelent a magyarság számára. Támogatják továbbá egy hosszú távú Kárpát-medencei fejlesztési stratégia kidolgozását, ugyanakkor a nemzetpolitikai törekvések fontos céljának, a Kárpát-medencei magyar közösségek megmaradása legfőbb biztosítékának a különböző autonómiaformákat és önkormányzati modelleket tekintik.

Sajnálatukat és tiltakozásukat fejezik ki amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem új egyetemi chartájának tervezete – az oktatási törvény előírásai ellenére – nem rendelkezik az önálló magyar nyelvű intézmények létrehozásáról. Reményüket fejezik ki, hogy Románia olyan területi-közigazgatási reformot hajt végre, amely nem érinti hátrányosan sem a tömbben, sem a kisebbségben élő magyar közösségeket, és üdvözlik a Sapientia EMTE akkreditációjának felgyorsulását.

Különben a Máérten szóbeli megállapodás jött létre a tekintetben, hogy a magyarországi politikai alakulatok európai pártcsaládjukban mindent megtesznek a nemzeti szempontok és a külhoni magyar közösségek érdekeinek érvényesítése terén. Ennek kapcsán lapunk értesülései szerint a tanácskozáson bírálat érte Mesterházy Attila MSZP-elnököt amiatt, hogy korábban közös nyilatkozatot írt alá Victor Ponta PSD-elnökkel, amelyben szélsőségesnek nevezik Orbán Viktort, Tőkés Lászlót és Traian Băsescut. 

Rostás Szabolcs, Budapest