Fotó: Wikipédia
Ukrajna ragaszkodik az oroszországi Belgorodi területen lezuhant orosz Il-76-os szállító repülőgép tragédiájának nemzetközi kivizsgálásához – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti beszédében.
2024. január 25., 09:282024. január 25., 09:28
2024. január 25., 09:292024. január 25., 09:29
Mint arról beszámoltunk, a katonai szállítógép szerdán reggel zuhant le, a fedélzeten tartózkodók meghaltak. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint 65 ukrán hadifogoly tartózkodott a gépen, amely egy fogolycserére tartott, amikor lezuhant. Moszkva szerint a gépet az ukrán hadsereg lőtte le, ráadásul valószínűleg nyugati rakétákkal.
Az orosz állításokat kommentálva Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés (HUR) „tisztázza a hadifoglyok sorsát”. Azt nem erősítette meg, hogy a gépen voltak-e.
– mondta az elnök.
Zelenszkij elmondta, hogy beszélt Ukrajna katonai vezetésével, köztük Valerij Zaluzsnijjal, a fegyveres erők főparancsnokával és Szerhij Saptalával, a vezérkari főnökkel a balesetről.
Kifejtette azt is, hogy az ukrán biztonsági szolgálat vizsgálja a repülőgép lezuhanásának minden körülményét, amelyről az orosz védelmi minisztérium számolt be először.
Zelenszkij továbbá utasította Dmitro Kuleba külügyminisztert, hogy a nyomozás előrehaladtával tájékoztassa a nemzetközi partnereket az Ukrajna rendelkezésére álló adatokról.
– mondta Zelenszkij.
A vezérkar korábban, január 24-én egy nyilatkozatban azt mondta, hogy az ukrán hadsereg folytatja az Oroszország által használt rakétakilövő járművek megsemmisítését, amelyekkel a Belgorodi területtel határos Harkiv területet lövik, anélkül, hogy megemlítette volna az Il-76-os lezuhanását.
Az Ukrajinszka Pravda az ukrán hadseregben lévő forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a gépen Sz-300-as rakéták voltak.
Az ukrán katonai hírszerzés, vagy ahogy Ukrajnában ismerik, a HUR szerint az orosz fél nem tájékoztatta őket a légtér biztosításának szükségességétől.
„Nincs megbízható és átfogó információnk arról, hogy pontosan kik voltak a gép fedélzetén, vagy hogy hányan lehettek potenciálisan a gépen” – közölte a HUR.
Ukrajna teljesítette a fogolycsere rá vonatkozó részét, az orosz hadifoglyok biztonságáról gondoskodtak, és a megbeszélt cserepontra vitték őket – tette hozzá a HUR.
Az orosz fél nem értesítette Ukrajnát a Belgorod körüli légtér biztonságának biztosításának szükségességéről – állította a HUR –, ami a múltban „többször” megtörtént.
A HUR úgy folytatta, hogy
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy a Fehér Ház nem tudja megerősíteni azokat az állításokat, amelyek szerint ukrán hadifoglyok voltak a Belgorodi területen lezuhant repülőgépen.
– jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján. Az ülést csütörtökre hívták össze.
„Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset után (…) a brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
„Jelenleg próbáljuk megállapítani a tényeket, ami a lelőtt Il-76-os katonai szállítógépet és azokat az okokat illeti, amelyek miatt az ukrán fél ezt a bűncselekményt elkövette”
– tette hozzá.
Lavrov felidézte, hogy a járattal olyan katonákat szállítottak, akiket egy hadifogolycsere keretében átadtak volna.
– mondta.
Az orosz ENSZ-képviselet később közölte, hogy a francia elnökség – „visszaélve ebből a pozíciójából eredő feladataival” –elutasította az ENSZ BT rendkívüli ülésének szerdai összehívását. Hozzátette, hogy „Franciaország abban az igyekezetében, hogy falazzon Ukrajnának”, a tanácskozást csütörtök estére hívta össze.
Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője közölte, hogy a világszervezetet tájékoztatták a tragédiáról, és részvétét fejezi ki az áldozatok miatt.
Az orosz védelmi tárca korábban közölte, hogy az Iljusin-76-os gépet az ukrán hadsereg lőtte le légvédelmi eszközzel.
A gép fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép teljes személyzete és valamennyi utasa életét vesztette.
Drónokkal támadták Odesszát az oroszok
Az orosz erők január csütörtökre virradóra kétszer is támadó drónokkal mértek csapást Odessza városára – jelentette Oleh Kiper, az Odesszaa terület kormányzója.
Kiper szerint két áldozat van, de nem közölt további részleteket.
Azt is elmondta, hogy a drónok egy ipari létesítményt találtak el Odesszában, és hogy a támadásban lakóépületek és a polgári infrastruktúra is megsérült.
Korábban Kiper január szerdán este arról számolt be, hogy egy orosz dróntámadásban két férfi megsérült. Az egyikük többszörös vágott sérülések miatt kórházi ápolásra szorult.
A déli kikötőváros, Odessza gyakori célpontja az orosz dróntámadásoknak. Egy dróncsapás január 17-én három embert megsebesített és épületeket rongált meg, 130 ember evakuálására kényszerítve őket. Az orosz erők többször célba vették Odessza kikötőjét és gabonatárolási, illetve -szállítási infrastruktúráját is.
Az ukrán légierő csütörtökön reggel közölte: Ukrajna az Oroszország által január 25-én éjszaka indított 14 Sahíd típusú támadó drónból 11-et lelőtt.
A drónokat a Mikolajivi és az Odesszai régiók felett lőtték le.
Az orosz erők a Belgorodi területről indított Sz-300-as rakétákkal célba vették a Harkivi területet is.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója elmondta, hogy a dróntámadásban megrongálódott egy cég székhelye a Krivorizkij körzetben. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!