Lemondott Schmitt Pál

Fotó: MTI

Lemondott államfői hivataláról Schmitt Pál magyar köztársasági elnök. Az államfő döntését hétfőn jelentette be az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásában. Schmitt Pál azt mondta: elnöki munkáját az alaptörvény és legjobb tudása szerint végezte, feladatának maradéktalanul eleget tett. Hozzátette, a jelenlegi helyzetben, plágiumügye miatt személye inkább megosztja a nemzetet, ezért befejezi a szolgálatát. Schmitt megismételte korábbi kijelentését: tiszta a lelkiismerete. A történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia.

Hírösszefoglaló

2012. április 02., 13:352012. április 02., 13:35

Schmitt Pál azt is elmondta, fellebbez a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét.

Az Országgyűlés elfogadta Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását. Az államfő lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes és három kereszténydemokrata képviselő, a tartózkodó szavazatokat pedig fideszes politikusok adták le.

Schmitt Pál megbízatása megszűnésével, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.

Schmitt Pált 2010 nyarán választották köztársasági elnökké
A 2010. évi parlamenti választások (április 11. és április 25.) idején, már a két forduló között, április 15-én több sajtóértesülésben felmerült az elnöki szék várományosaként az akkor európai parlamenti képviselő Schmitt Pál neve. 2010. május 14-én megalakult az új Országgyűlés. A frissen esküt tett képviselők 353 igen és 17 nem szavazattal megválasztották Schmitt Pált az Országgyűlés elnökének. Június 9-én Schmitt Pál házelnök június 29-re írta ki az elnökválasztást. Június közepén a napilapokban a jelölésről még ellentmondó hírek jelentek meg: a Magyar Nemzet szerint a Fidesz elnökségében még élénk vita folyt arról, hogy ki lehet a párt köztársaságielnök-jelöltje. A Népszabadság, majd a lapra hivatkozva a Magyar Hírlap, illetve a Népszava Schmitt Pált nevezte befutónak Sólyom László utódjaként. Június 16-án értelmiségiek egy csoportja felhívást kívánt átadni a házelnöknek, szorgalmazva a hivatalban lévő Sólyom László újraválasztását. Schmitt Pál elfoglaltságra hivatkozva elhárította a megkeresést. Június 23-án Orbán Viktor miniszterelnök levélben javasolta a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelöljék, majd válasszák meg államfőnek. Június 25-ig – a jelölési határidő lejártáig – három jelölés érkezett: a Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh András thaiföldi nagykövetet, a Táncsics Alapítvány első elnökét, az LMP pedig Sólyom László hivatalban lévő államfőt javasolta legfőbb közjogi méltóságnak. Utóbbi, a szükséges számú aláírás hiányában, érvénytelen jelölés volt. Június 28-án a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója ellenszavazat nélkül támogatta Schmitt Pál jelölését. 29-én parlamenti bemutatkozó beszédében Schmitt csapatemberként jellemezte magát és hangsúlyozta, elnökként – a pártsemlegesség jegyében – nem lehet majd tekintettel arra, hogy melyik párt javaslatával kapcsolatban kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkörét érvényesítenie. Az Országgyűlés 2010. június 29-én tartotta a köztársaságielnök-választást. A képviselők közül 263-an Schmitt Pálra, 59-en Balogh Andrásra szavaztak. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt. Schmitt Pál augusztus 6-án foglalta el a köztársasági elnöki széket.