Fotó: raytheonmissilesanddefense.com
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Pentagon a napokban leadta a megrendelést a Raytheon Missiles & Defense fegyvergyártónak a Románia által megvásárolni szándékozott partvédelmi rakétarendszerek legyártására.
2023. január 09., 15:382023. január 09., 15:38
2023. január 09., 15:502023. január 09., 15:50
A rendszereket a román haditengerészet állítja majd hadrendbe, a szerződés értéke meghaladja a 217 millió dollárt.
A Pentagon közlése szerint a munkálatok 60 százalékát a norvégiai Kongsbergben, 34 százalékát az Egyesült Államokban, az Arizona állambeli Tucsonban, 2 százalékát a németországi Schrobenhausenban, 1 százalékát a norvégiai Raufossban, illetve más helyszíneken végzik majd el, és várhatóan 2024-re szállítják le az ütegeket.
Románia egy két mobil parancsnoki rendszerből, négy, egyenként négy rakéta kilövésére alkalmas indítóállásból, két karbantartó állásból és 33 rakétából rendszert vásárol, amihez kétéves jótállás és pótalkatrészek is járnak.
A védelmi minisztérium tavaly áprilisban írta alá a kétoldalú kormányközi megállapodást az Egyesült Államok képviselőivel az üzletről.
Ilyen rendszert az amerikai hadsereg mellett jelenleg Norvégia, Németország és Lengyelország használ.
Az NSM rendszert az amerikai Raytheon a norvég Kongsberg Defense Aerospace-szel együtt fejlesztette ki. A rakéták hatósugara 185 kilométer. Az NSM egy tengeri és szárazföldi célpontok ellen bevethető robotrepülőgép. Indítható hajóról, szárazföldről illetve Joint Strike Missile (JSM) változata repülőgépről is. A robotrepülőgép alacsony észlelhetőségű vagyis „lopakodó” kialakítású. A NSM az ebben a fegyverkategóriában megszokott radar helyett passzív infravörös képalkotó célfelismerő rendszert és rávezetést alkalmaz. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az ellenséges célpont légvédelme a lehető legkésőbb észlelje a közeledő NSM-et és ne maradjon ide az ellen-tevékenységre. A radar kisugárzása riasztaná célba vett hajót és egyes, hajókra telepített elhárító rakéták (pl. RIM-116 RAM) kifejezetten a támadó rakéták radarjeleire vezetik rá magukat. A túlélés és találat valószínűségét növelendő az NSM egy előre beprogramozott útvonalon repül a cél felé – akár teljesen váratlan irányból is támadhatja a célpontot. Ezenkívül a végfázisban véletlen szerű manővereket hajt végre a becsapódás pillanatáig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!