
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Németország Olaf Scholz kancellár és a jelenlegi kormány hatalomra jutásával elveszítette az önállóság utolsó jegyeit is – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfői moszkvai ismeretterjesztő ifjúsági fórumon.
2022. május 17., 19:202022. május 17., 19:20
2022. május 17., 19:232022. május 17., 19:23
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett: az EU-ban valószínűleg csak Emmanuel Macron francia elnök „próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni”, de, mint mondta, biztos benne, hogy ezt nem fogják megengedni a kontinensnek. Megjegyezte, hogy az EU mindinkább összeolvad a NATO-val, amiből szerinte nem is csinál titkot. Szóvá tette, hogy Scholz kancellár eltűrte a berlini ukrán nagykövet vele szembeni modortalanságát.
Közölte, hogy Moszkva Finnország és Svédország csatlakozásában egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépést lát, Oroszország elrettentésének és a szövetség tevékenységének az Északi-sarkvidékre történő kiterjesztésének összefüggésében.

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra való kiterjesztésére – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.
Lavrov logikátlannak nevezte a finn érvelést, amely elismeri, hogy Moszkva részéről nem áll fenn fenyegetés Helsinkivel szemben, ugyanakkor rámutat, hogy változik az európai biztonsági helyzet.
Hangot adott véleményének, hogy a Nyugat minden téren igyekszik megalapozni dominanciáját, de Oroszország, Kína és más, önbecsüléssel rendelkező országok, mindent megtesznek azért, hogy „kulcsfontosságú ágazataik ne függjenek azoktól, akikről bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem hajlandók az együttműködésre”. Azt jövendölte, hogy a világ többpólusú lesz.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatorna adásában azt mondta: Oroszország a provokációk ellenére sem kívánja megadni a Nyugatnak azt az örömöt, hogy felmondja a NATO-val kötött Alapokmányt. Rámutatott: a szövetségen belül „nevetséges belső vita” folyik arról, hogy a júniusi madridi csúcson elfogadni tervezett döntések a keleti szárny tovább erősítéséről vajon összhangban állnak-e a dokumentummal.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ismeretterjesztő a fórumon kijelentette: „Időnként úgy tűnik, hogy Oroszország puszta létezése is jelentős irritációt jelent a kollektív Nyugat számára, és hajlandóak bármit megtenni annak megakadályozása érdekében, hogy úgy fejlődjünk, ahogyan szeretnénk, és úgy éljünk, ahogyan szeretnénk”.
„Nem csak az amerikai és a brit tanácsadókról van szó, akik megmondják a fegyveres ukrán nacionalistáknak, hogy mit tegyenek, és akik hírszerzési információkat adnak nekik és így tovább. Nem, ez egy diplomáciai háború, ez egy politikai háború, ez egy kísérlet arra, hogy elszigeteljenek minket a világban, ez egy gazdasági háború” – nyilatkozott a szóvivő.
„Meg vagyok győződve arról, hogy minden háború békével végződik. És ez a béke olyan lesz, ahol meghallják a hangunkat, ahol kényelmesen érezzük magunkat, ahol biztonságban leszünk, és ahol magabiztosan állhatunk a saját lábunkon” – hangoztatta Peszkov.
A Kijev melletti Bucsa lakosai ellen elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban azt mondta: "mesterien, vérszomjasan megrendezett" incidensről van szó és "nyilvánvaló, hogy ukrán szakemberek maguktól aligha dolgozhattak volna ilyen profi módon". Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett, amely fényt derít a tragédiára. Nehezményezte, hogy az ott történtekkel kapcsolatos "hazugságokat" mind a média, mind a politika átvette.
Azt állította, hogy a Nyugat ösztönzésére Kijev nagyszabású erőszakos akció végrehajtására készült Kelet-Ukrajnában.
„Fontos megérteni, hogy az országunk elleni globális agressziónak nemcsak politikai és gazdasági, hanem ideológiai dimenziója is van. Az Oroszország ukrajnai különleges katonai művelete körüli helyzet azt mutatja, hogy a kollektív Nyugat neoliberalizmusa a szemünk előtt alakul át a neoliberális fasizmus ideológiájává, amelynek elsődleges célja az orosz világ kiirtása” – mondta, hozzátéve, hogy
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak adott interjúban azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy megpróbálja felhígítani az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon a korábbi szakaszokban már elfogadott rendelkezéseket. Emlékeztetett arra, hogy Kijevnek „nagy tapasztalata van ilyen ügyben”, mivel a minszki megállapodásokat Ukrajnában "szó szerint az aláírásuk pillanatától kezdve kezdték megszegni".

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolja az Amerikai Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy fékezik az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
szóljon hozzá!