Küzdelem a dunai árhullámmal

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyarországi árvízi helyzet során haláleset továbbra sem történt, senki sem sérült meg, eltűnt emberről nem érkezett bejelentés. A múlt hét elején kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról szólva közölte: a budapesti árvíz levonulásához hét-nyolc napra lesz szükség, ami azt jelenti, hogy június 17–18-án apadhat 650 centiméter alá a Duna vízszintje, és hagyhatja el a víz a rakpartokat.

Erdélyi önkéntesek a gátakon
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kezdeményezésére a hétvégén mintegy 250 erdélyi önkéntes vett részt a magyarországi árvízvédelmi munkálatokban. A partiumi megyékből érkezettek a Pest megyei Dunabogdánynál található, négy kilométer hosszú védvonalat erősítették: a véd- és hadszervezetek irányítása mellett kétsoros védvonalat építettek homokzsákokból a bicikliútként szolgáló töltés mentén, majd igyekeztek megelőzni, hogy áttörjön a víz. Az önkéntesek a magánházak védelmében, a homokzsákok megtöltésében és a szivárgások megelőzésében egyaránt fontos szerepet vállaltak. A székelyföldi és belső-erdélyi csoport Esztergomban, a Mária Valéria-híd közelében erősítették a védműveket homokzsákokkal. Később a Dunakanyarhoz irányították őket, ahol nagy szükség volt a segítségükre. Néhányan közülük éjszakai őrjáratot teljesítettek: a szakemberek felügyelete mellett figyelni kellett, nehogy átszakadjon a gát: a vasárnapra virradó éjszaka az eddig mért legmagasabb szinten, 816 cm-en tetőzött a Duna Esztergomnál.

Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta, a honvédség tovább növelte az árvízi védekezésbe bevont erőit, 7011 emberrel vesz részt a munkálatokban. Megjegyezte, eddig 857 technikai eszközt vetettek be, két búvárcsoport gátmegerősítést végzett Győrújfalu térségében, a Dunakanyarban pedig – a riasztástól számított egyórás készenlétben – további 700 katona van tartalékban. Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője arról számolt be, hogy 1778 vízügyi dolgozó van a gátakon, a Tiszántúlról és a szolnoki vízügyi igazgatóságról is vezényeltek át szakembereket.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint vasárnap reggel Budapesten 885 centiméter volt a vízszint; a fővárosban estére várták a tetőzést, az eddigi 860 centis rekordot meghaladóan, 895 centiméternél. A katasztrófavédelmi főigazgatóság közölte, Magyarország hat megyéjének 28 településéről 1200 embert telepítettek ki eddig – Budapesten 215 embert költöztettek el otthonából –, őket önkormányzati befogadóhelyen és lakásokban, valamint rokonoknál helyezték el. Közel félszáz utat kellett lezárni a Duna áradása miatt. Ugyanakkor délután megkezdődött további kétszáz, Szigetmonostor horányi részében élő embernek a kitelepítése, akinek a házát megközelítette a Duna, miután a folyó vize átbukott egy magas parton. Győrújfalu – amelynek lakosságát pénteken este telepítették ki – továbbra sem nyitott a közlekedés számára az árvízi helyzet miatt, a településre csak a helyi lakosokat, tehát az ottani lakcímet igazoló lakcímkártyával rendelkező embereket engedik be a rendőrök. Tarlós István főpolgármester a Margitszigeten tartott sajtótájékoztatón délután bejelentette, a Duna vízszintje Budapesten stagnál a 890 centiméteres vízszint közelében, így nem várható már jelentős vízszintemelkedés a tetőzésig. Közölte: a gátaknak szerda estig kell kibírniuk a terhelést. Pesti Imre, a fővárosi védelmi bizottság elnöke úgy fogalmazott, emberi számítás szerint Budapest át fogja vészelni a mostani rendkívül magas árhullámot, és további kitelepítésekre már nem lesz szükség.

Közben a magyar hatóságok határozottan cáfolták a Le Monde francia napilap állítását, miszerint az almásfüzítői vörösiszap-tározókat és más ipari létesítményeket is veszélyeztet a Duna áradása. Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője kizártnak és szakmailag érthetetlennek nevezte a lapnak a Greenpeace környezetvédő szervezet értesülésére alapozott feltételezését.

Tömeges evakuálás Magdeburgban
Kitelepítenek 23 ezer embert a németországi Magdeburgból az Elbán levonuló árhullám miatt – döntött tegnap az árvízi védekezést irányító stáb. A Szász-Anhalt tartományi főváros térségében 40 kilométer hosszúságú szakaszon tetőzik az árhullám, ami várhatóan több napon keresztül rendkívüli megterhelésnek teszi ki a várost védő gátakat, ezért a folyóparthoz közeli negyedek lakosságát elővigyázatosságból evakuálják. A több mint 200 ezer lakosú városban 2800 ezer embert már korábban biztonságba helyeztek. Az Elba vízállása tegnap elérte a 750 centimétert, miközben a 2002-es árvíz idején 672 centiméteres csúcsértéket jegyeztek fel. Kritikus a helyzet az Elba és szintén áradó mellékfolyója, a Saale találkozásánál is, a térség több településéről összesen 10 ezer embert kellett kitelepíteni. Eközben Romániában két ember halálát okozták az áradások kísérte zivatarok a hétvégén: egy Vaslui megyei asszonyt a megáradt patak sodorta el, egy Prahova megyei juhász pedig villámcsapásnak esett áldozatul.