Fotó: Police.hu
Az előző évekhez képest jóval több embercsempészt vettek őrizetbe 2022-ben Ausztriában – jelentették be az osztrák hatóságok.
2023. január 05., 14:082023. január 05., 14:08
2023. január 05., 14:342023. január 05., 14:34
A szerdai bejelentés szerint összesen 687 személyt tartóztattak le, ebből valamivel több mint háromszázat Burgenland, azaz Őrvidék tartományban, a magyar határ mentén.
Tavalyelőtt 441, 2020-ban pedig 311 embercsempész került a hatóságok hálójába.
A rekordév 2015 volt, amikor 1108 embercsempészt fogtak el.
Mint kiderült, a tavaly elfogott embercsempészek zöme közel-keleti, de számos román is van köztük.
Gerhard Tatzgern, az embercsempészet elleni osztály vezetője elmondta, az ukránokat zömmel sofőrként alkalmazzák.
Gerhard Karner belügyminiszter elmondta, az, hogy ennyi embercsempészt sikerült leleplezni, a szoros nemzetközi együttműködés eredménye.
Az, hogy Magyarországra, Szerbiába vagy Macedóniába is osztrák rendőröket küldtek, az aktív együttműködés fontos jele.
Karner azt is elmondta, hogy az elfogott embercsempészek számának növekedése egyrészt az osztrák-magyar határon folytatott intenzív ellenőrzés, másrészt a nyugat-balkáni országok rendőri szerveivel való együttműködés eredménye.
A bécsi illetékesek emellett Törökországgal is szorosabb együttműködést terveznek, hogy már ott sikerüljön megakadályozni az embercsempészek tevékenységét.
amely Törökországon, Görögországon, Bulgárián, Észak-Macedónián, Szerbián, Románián és Magyarországon át vezet.
Tavaly több mint százezer illegális migránst vettek őrizetbe Ausztriában, a pontos számot később közlik. A migránsok többsége Afganisztánból és Szíriából érkezett.
A téma Románia szempontjából kiemelten releváns, hiszen az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén Ausztria éppen azért vétózta meg a román és a bolgár schengeni csatlakozást, mert Bécs szerint a két ország határvédelme nem megfelelő, ráadásul az erre vonatkozó uniós szabályok ellenére nem regisztrálták a területükre érkező illegális migránsokat, akik így Ausztriába jutottak.
Karl Nehammer osztrák kancellár közölte: kormánya a schengeni bővítés feltételéül azt szabja, hogy európai uniós támogatással szorítsák vissza az illegális migrációt, és tegyék hatékonyabbá a külső határok védelmét, többek között egy, a bolgár-török határra építendő kerítés révén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!