Kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Budapestet az Európai Bizottság

Megsűrűsödött a levélváltás Brüsszel és Budapest között az elmúlt napokban a magyar alkotmány negyedik módosítása tárgyában. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke a hétvégén újabb levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben megerősíti: az Unió kormányának „komoly aggályai” vannak azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvény módosítása öszszeegyeztethető-e az uniós joggal és a jogállamiság elvével.

Barroso jelezte, hogy ha a bizottság szakértői végeznek az alaptörvény módosításának jogi elemzésével, akkor a brüsszeli testület kénytelen lesz a kifogásolt ügyekben kötelezettségszegési eljárásokat indítani. „Erőteljesen arra kérem Önt és kormányát, foglalkozzon ezekkel az aggodalmakkal, és egyértelmű és határozott módon oszlassa el őket. Kétségtelen, hogy ez szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit” – idézi a közlemény Barrosót. Az EB a módosított alkotmány három rendelkezését tartja aggályosnak. Egyrészt azt, amely a magyar államnak az Európai Bíróság ítéletéből fakadó fizetési kötelezettségére vonatkozik. A másik aggályos pontként Barroso azt a passzust nevezi meg, amely az országos bírósági hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét szabályozza. Harmadik aggályos rendelkezésként pedig a politikai hirdetések közzétételének korlátozását említi. A közlemény szerint Barroso arra kéri a magyar hatóságokat, hogy kezdjenek politikai párbeszédet az Európai Parlamenttel, amely júniusban politikai határozatot fog elfogadni az alapjogok magyarországi helyzetéről. Orbán Viktor válaszlevélben erősítette meg Barrosónak, hogy a magyar kormány és az Országgyűlés elkötelezett az európai normák és értékek mellett, és biztosította őt arról, hogy a kormány mindenben együttműködik az aggodalmak eloszlatásában. A kormányfő közölte, kezdeményezte azokat a jogalkotói lépéseket, amelyekkel kezelni lehet a bizottsági elnök által jelzett aggodalmakat.

Ezzel egy időben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint Barroso levele fenyegetőzésnek, tények nélküli aggály kifejezésének tűnik. A tárcavezető a HírTv-nek nyilatkozva kiemelte: az uniós tisztviselők gyakran azt mondják, hogy „a kontextus a baj”, Magyarország viselkedése ébreszt bennük gyanakvást, bár lehet, hogy egyes jogszabályok önmagukban nem gyanúsak. „Az Unióban próbálják bebizonyítani, hogy valamilyen formában a közösségi jogot sértik a magyar lépések, de ez a legtöbbször nem sikerül a bizottságnak” – fogalmazott Navracsics. A miniszter már korábban azzal vádolta meg Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős uniós biztost, hogy részrehajló Magyarországgal szemben. Reding ugyanis azzal fenyegette meg Magyarországot, hogy uniós forrásokat vonnak el az alaptörvény újabb módosítása miatt, emellett megkérdőjelezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét is.