Kofi Annan tűzszünetre szólít

A nemzetközi diplomáciai erőfeszítések ellenére tovább folytatódnak a harcok az izraeli–libanoni határ mentén, ahol az izraeli katonák csütörtökön két helyen csaptak össze a Hezbollah síita szervezet fegyvereseivel. Az izraeli hadsereg közlése szerint a harcokban három izraeli katona megsebesült, az al-Dzsazíra arab hírtelevízió viszont három izraeli katona haláláról és három sebesültről számolt be. A harcok az izraeli Avivim határtelepüléstől északra robbantak ki, nem messze onnan, ahol szerdán Libanonban egy összecsapásban a libanoni síita szervezet tagjai megöltek három izraeli katonát, és kilencet megsebesítettek. A Hezbollah közleményben számolt be arról, hogy emberei megsemmisítettek két harckocsit, és visszaverték az izraeli katonák támadását. A szervezet közölte azt is, hogy csütörtökön 15 rakétával támadta Tibériást és Karmiel várost, valamint Cefatban az izraeli katonai parancsnokságot. Az izraeli légierő reggel ismételten bombázta Bejrút déli részét. Dan Haluc, Izrael vezérkari főnöke a katonákhoz intézett üzenetében közölte: hosszú ideig eltarthat az izraeli offenzíva a Gázai övezetben és Libanonban. Amír Perec védelmi miniszter a rakétatámadásoknak kitett városokban tett látogatása során megerősítette: ha szükséges lesz, Izrael nagyszabású szárazföldi hadműveletet indít Libanon ellen. Eközben Dzsihád Azúr libanoni pénzügyminiszter ismertette, már több milliárd dolláros kárt okozott a Libanon elleni izraeli offenzíva. Kifejtette: lehetetlen pontosan meghatározni a károk mértékét, mert az óráról órára növekszik. A romboláson kívül a támadás gazdasági veszteséget okoz az idegenforgalomban, az exportban és a kereskedelemben, illetve az iparban is. Különben egy belga–libanoni orvos, aki Szaida városában a kórház igazgatója, azt állítja, hogy Izrael vegyi fegyvereket vet be libanoni hadjárata során. Basir Sam arra hivatkozott, hogy néhány általa látott holttest teljesen szokatlannak bizonyult: a bombák robbanása ellenére nem volt jele rajtuk lökéshullámnak, vérzésnek, a haj, s néha még a szakáll, a bajusz is teljes épségben maradt.
Ezzel egy időben megélénkült a diplomáciai tevékenység is a konfliktus megállítására. Azonnali tűzszünetre szólította föl a Libanonban és a Gázai övezetben egymással szemben álló feleket csütörtökön Kofi Annan ENSZ-főtitkár, aki a szervezet Biztonsági Tanácsának ülésén, New Yorkban úgy vélekedett, hogy a harcok gyors befejezése lehetővé tenné a segélymunkásoknak, hogy minél előbb eljussanak a szükséget szenvedőkhöz, s egyben esélyt adna a diplomáciának, hogy tartós megoldást találjanak a válságra. Annan elítélte Izraelt, hogy „túlzott erőszakot” alkalmaz Libanon ellen, míg a Hezbollahot azzal vádolta, hogy „egy egész nemzetet tart túszul”, és visszaveti a közel-keleti béke távlatait. Fegyverszünetet követeltek rendkívüli ülésükön az európai parlamenti frakciók elnökei is, akiket szerfölött nyugtalanít a Libanonban végbement „elképesztő katonai eszkaláció” és a nyomában fellépő „humanitárius válság”.

Izraelben kezdenek kételkedni az offenzíva hatékonyságában
A libanoni offenzíva kilencedik napján Izraelben megszólaltak azok, akik kezdenek kételkedni a katonai akció hatékonyságában, mivel sem a Hezbollah rakétatámadásait nem sikerült csökkenteni, sem a síita fegyveres szervezet vezetését lefejezni, de még a harcosait sem sikerült eltávolítani a határtól. Reuven Pedacur katonai elemző szerint az izraeli hadsereg vezetése túlértékelte saját erejét a Hezbollah megtörésére, ami azzal a kockázattal jár, hogy a hadsereg nagyszabású szárazföldi akciót indít Dél-Libanonban, és sebezhetővé válik a Hezbollah gerillaakcióival szemben. Saul Misal politológus, a tel-avivi egyetem iszlám szakértője arra figyelmeztetett: illúzió lenne azt hinni, hogy csupán a fegyverek erejével meg lehet semmisíteni a Hezbollahot, amely széles körű támogatást élvez a Libanon lakosságának 40 százalékát kitevő síiták között. Misal szerint a válság megoldása egy kiszélesített mandátummal rendelkező nemzetközi haderő vezénylése lenne Libanonba a bejrúti kormány egyetértésével, ahogyan azt Kofi Annan ENSZ-főtitkár javasolta.

Viszik a segélyeket, hozzák a menekülteket
Csütörtök délután elindult Görögországból az első uniós segélyszállítmány Libanonba. Az athéni külügyminisztérium közlése szerint egy C–130-as teherszállító repülőgép gyógyszert, egészségügyi felszereléseket és takarókat visz Ciprusra, ahonnan a segély libanoni hajón folytatja az útját. A segélyt Libanon kérte az Európai Uniótól, amely első lépésben 10 millió dollárt szánt rá erre a célra. Eközben becslések szerint összesen 25 ezer külföldit menekítettek ki szervezetten Libanonból az izraeli támadások kezdete óta, a legnagyobb számban svédeket, dánokat, amerikaiakat és németeket. A fő átszállási csomópontként szolgáló Ciprus érintésével csütörtökig 12 ezren hagyták el Libanont, és menekültek további ezreinek érkezését várták. Izrael közölte: nem ellenzi, hogy úgynevezett humanitárius folyosókat nyissanak a menekülők számára Libanonban, illetve Libanon és Ciprus között.