Az eddigi hat helyett négy vajdasági önkormányzatnak lett magyar polgármestere az április 24-i választások után.
2016. június 23., 18:332016. június 23., 18:33
A vajdasági magyarság érdekképviseletének gyengülése csütörtökön vált nyilvánvalóvá, miután az eddig magyar vezetésű Szabadkán a Szerb Haladó Párt politikusát, Bogdan Labant választották meg polgármesternek. Az MTI tájékoztatása szerint a korábbi időszakban Szabadkának, Magyarkanizsának, Topolyának, Zentának, Adának és Csókának volt magyar vezetése, áprilisban azonban Szabadkát és Csókát elveszítette a vajdasági magyarság.
Az április 24-i megmérettetésen Szerbia legtöbb önkormányzatában, de a vajdasági önkormányzatok többségében is a jobbközép Szerb Haladó Párt tarolt. Szabadkán jelentős támogatást szerzett a legnagyobb szerb párt, a 67 képviselői helyből 31-et kaptak. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és az eddigi polgármester, Maglai Jenő által vezetett polgári mozgalom 11-11 helyet szerzett, és a városi képviselő-testületbe bekerült még a balközép Demokrata Párt (DS), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és koalíciós partnerei, valamint három kisebb helyi párt 1-1 képviselője.
A VMSZ három magyarlakta településen tudott győzni: Magyarkanizsán Fejsztámer Róbert, Topolyán Kislinder Gábor, Zentán Ceglédi Rudolf lett a városvezető. Adán is újraválasztották a korábbi polgármestert, Bilicki Zoltánt, aki függetlenként indult a választáson, listája pedig a képviselő-testület 29 helyéből 19-et szerzett meg.
A magyarkanizsai képviselő-testületbe bekerült még a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Horvátok Demokratikus Közösségének (VMDK-HDK) koalíciója is, míg Topolyán a 41 képviselői helyből 16 lett a VMSZ-é és koalíciós partneréé, a Vajdasági Magyar Demokrata Párté. Krónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!