Kételyek Románia és Bulgária EU-érettsége felől

Elmar Brok, a külügyi EP-bizottság német elnöke, Pierre Moscovici volt francia külügyminiszter, Románia témafelelőse és a brit Geoffrey Van Orden, Bulgária témafelelőse Olli Rehn bővítési biztoshoz intézett kérdésükben emlékeztettek arra: Bulgária és Románia csatlakozási szerződésének 39. cikkelye kimondja, az EU egy évvel elhalaszthatja a csatlakozás időpontját, ha fennáll annak a veszélye, hogy az ország 2007. január 1-jéig nyilvánvalóan nem készül fel a csatlakozási feltételek teljesítésére. E lépés megtételére a brüsszeli bizottságnak kell javaslatot tennie, amelyet a tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács mérlegel. Brok a vitában visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint szeretné megakadályozni Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását. Úgy vélte azonban, hogy továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a korrupció, a szervezett bűnözés, a jogbiztonság és a belső piac biztonsága területén. Moscovici szerint továbbra is vannak olyan pontok, ahol előrelépés szükséges, viszont a csatlakozás elhalasztása katasztrofális hatással lenne a megkezdett reformokra. Van Orden szerint az időpont kitolása nem lenne helyénvaló, és nem érne el semmit. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) EP-képviselő ismét a törvények gyakorlatba ültetésének fontosságát hangsúlyozta Románia vonatkozásában. Gál Kinga szerint „a törvények egyszerű elfogadása nem elégséges a problémák megoldásához, vagy, a helyzet érdemi megváltoztatásához”, ezért a bizottságnak ellenőriznie kell a folyamatot. A képviselőnő úgy vélte, számos megoldatlan kérdés van a romániai magyar kisebbség helyzetét illetően, például nem fogadtak el kisebbségi törvényt, és az anyanyelvi felsőoktatás terén sem történt előrelépés. „Ezek a problémák annak ellenére is léteznek, hogy a magyar párt tagja a hatalmon lévő koalíciónak, és hogy a kormány sok ígéretet tett” – hangoztatta Gál Kinga, arra kérve a biztost, hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is.
Dobolyi Alexandra (MSZP) meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország osztja az EU értékeit a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségi jogok tekintetében, és késlekedés nélkül az EU tagja lehet, a kisebbség ügyében azonban támogatta Gál Kingát.
A képviselők kérdésükre nem kaptak választ Olli Rehntől, aki megerősítette, hogy az Európai Bizottság május 16-án hozza nyilvánosságra újabb jelentését a két ország felkészülésének állásáról, de ennek részleteiről nem kívánt beszélni. MTI