Két év alatt megduplázódott és meghaladta a másfél milliót a Németországban élő menedékkérők és menekültek száma a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki jelentése szerint.
2017. november 02., 13:462017. november 02., 13:46
2017. november 02., 13:562017. november 02., 13:56
A külföldi állampolgárok nyilvántartása (AZR) alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016. december 31-én. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki.
A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.
A csoport nagyjából fele, 872 ezer fő rendelkezik valamilyen menedékjogi státusszal, túlnyomó többségük - 600 ezer fő - korlátozott időre.
A nyilvántartásban 158 ezer elutasított menedékkérő is szerepel. Nekik alapesetben távozniuk kellene az országból, de 75 százalékuk - 118 ezer fő - egyelőre mégis maradhat, mert valamilyen okból - például betegségre vagy iskolai, szakmai képzésre hivatkozva - felfüggesztették a távozásra kötelező határozatot.
A csoport majdnem kétharmada, 64 százaléka férfi, ami meghaladja a Németországban élő külföldiek teljes körét jellemző 53 százalékot, és a németországi lakosság egészében regisztrált 49 százalékot.
A csoport átlagéletkora 29 év 4 hónap, a menekültügyi rendszer révén Németországban tartózkodók így jellemzően jóval fiatalabbak, mint az országban élő külföldiek vagy a teljes lakosság általában; a külföldiek átlagéletkora 37 és fél év, a teljes lakosságot tekintve pedig 44 év és 2 hónap az átlagéletkor.
A menedékjogi kérelmük elbírálására várók között a legnagyobb csoportot az Afganisztánból érkezők alkotják 129 ezer fővel, az elutasított menedékkérők legnagyobb csoportjai Európából, a Balkánról érkeztek, 17 ezer Szerbiából, 15 ezren Albániából.
A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.
A Destatis közleményében kiemelte, hogy az AZR alapján készített kimutatás és a tényleges adatok között lehet eltérés, mert a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben ismeretlen számú menedékkérőt többször is regisztráltak a befogadóállomásokon, és a vizsgált időpontban, 2016. december 31-én szerepelt a nyilvántartásban 392 ezer olyan külföldi, akikről nem lehetett megállapítani, hogy beletartozik-e az országban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodók csoportjába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!