Kárpát-medencei hálózatba kapcsolva

– Nemrég az a vád érte az intézetet, hogy nem létezik, nincs székhelye, irodája, személyzete. Mi a valós helyzet?

– A Heti Világgazdaság újságírója írta, hogy sem irodánk, sem személyzetünk nincs. Pár napra rá áthívtuk egy kávéra: látta, hogy van irodánk és személyzetünk.. Természetesen ezt már nem írta meg. Úgy vagyunk vele, hogy ha a HVG jót ír az intézetről, rögtön válságstábot hívunk össze annak érdekében, hogy kiderítsük, mit rontottunk el. Az NSKI Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 52. szám alá került elhelyezésre. A személyzet folyamatosan bővül, jelenleg 32 fővel dolgozunk.

– Arról is írtak, hogy a román állam megtagadhatja a székelyudvarhelyi iroda megnyitását, mivel a kutatóintézet közhatalmat gyakorló szervnek számít, amihez külön állami jóváhagyás szükséges. Hogy áll az engedélyeztetés?

– A Nemzetstratégiai Kutatóintézet nem közhatalmat gyakorló szerv, a székelyföldi fiókintézet pedig olyan jogi formát fog ölteni, amelyhez nem szükséges rendkívüli engedélyeztetés.

– Fél éve indultak el: meddig tart az előkészületi fázis, mikor váltanak teljes kapacitásra?

– Nem egészen öt hónapja indult a szervezetépítés, hiszen az intézet vezetőit február 11-én nevezte ki a miniszterelnök. Egy teljesen új intézet létrehozásának van egy természetes időigénye, akárcsak a munkatársak kiválasztásának és a tárgyi működési feltételek biztosításának. A teljes kapacitás kialakítása – a feladatok függvényében – folyamatosan történik.

– Hálózatfejlesztési igazgatóként első hivatalos útja egy hónappal ezelőtt Szamosújvárra vezetett, ahol egyházi elöljárókkal és a szórványkollégiumot alapító és üzemeltető civil szervezetek vezetőivel találkozott. Mi volt a látogatás célja?

– Egyrészt a vendéglátóim rendkívül tiszteletre méltó erőfeszítéseivel, eredményeivel ismerkedtem meg, másrészt tájékoztatást adtam azokról a Kárpát-medencei hálózatfejlesztési elképzeléseinkről, programtervekről, melyeknek a megvalósításában számítunk a szórványban élő közösségeinkre is. A mezőségi civil szervezetek és az egyházak vezetői nyitottak a tervezett agrár- és vidékfejlesztési, energiagazdálkodási és emberi erőforrás fejlesztési irányokra egyaránt. Ezek elsődleges célja új munkalehetőségek, új jövedelemtermelő formák helyi feltételeinek biztosítása, melyekhez most az élelmiszer- és energiatermelési korszakváltás folyamata kivételes cselekvési lehetőséget nyújt a teljes Kárpát-medencei magyarság számára.

– Ezek szerint azt is vizsgálják, hogyan lehet segíteni a szórványban élőket az itthon maradásban? Korábban az intézmény vezetője, Szász Jenő arról beszélt, hogy el kell gondolkodni a szülőföld feladásán, a kontrollált visszavonuláson az elszigetelt, asszimilációra ítélt szórványközösségek esetében.

– Szász Jenő sohasem beszélt a szülőföld feladásáról. Politikai megfontolásból valakik mételyezni próbáltak, a sajtó egy része pedig sajnos vevő volt rá. Ennek megfelelően ilyesmiről nem is eshetett szó az intézetben. Esett szó viszont a szórványban élő gyerekek beiskoláztatási programjáról, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet – sok más projekt elindítása mellett – ezen is dolgozik.

– Mi lesz a munkamegosztás az intézet két nagy főosztálya, a kutatási és a hálózatfejlesztési igazgatóság között?

– A Kutatási Igazgatóság szerepe a Kárpát-medencében élő magyar közösségek tényleges helyzetének, lehetőségeinek, erőforrásainak felmérése, elemzése, a cselekvési lehetőségek tudományos, elméleti megalapozása, a Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatóság feladata pedig – a kutatási eredményeket figyelembe véve – a célkitűzések gyakorlati végrehajtása. Az egyes kezdeményezések, projektek jellegétől, típusától és a vállalt feladatoktól függ majd az együttműködésben részt vevő erdélyi partnerszervezetek részesedése a forrásokból.

– Ha már a forrásoknál tartunk, korábban említette, hogy a felhasználandó összegek jelentős része európai uniós pályázatokból folyna be. Van-e számokban kifejezhető célösszeg, amit mindenképpen le szeretnének hívni és fel szeretnének használni?

– Ennek számszerűsítése még korai, hiszen a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak pénzügyi tervezése kezdeti állapotban van. A különböző közösségi és piaci források tervszerű összekapcsolásáról és összehangolásáról van szó a közös Kárpát-medencei célok érdekében, melybe az elérhető állami és uniós támogatási formák is beletartoznak.

– Vázoljuk fel képzeletben, hogy is működne ez. Kiírnak egy pályázatot Brüsszelben egy kutatási programra, amire három különböző országban bejegyzett partnerszervezet közösen jelentkezhet. Az intézet keres egy magyarországi, egy felvidéki és egy erdélyi partnert, majd leadják a pályázatot. A három szervezet mögött természetesen mindhárom országban helyi magyar közösségek állnak majd. Nem fog feltűnni Brüsszelben, hogy nemzeti célokra költjük az eredetileg különböző nemzetek közötti kohézió olajozására szánt pénzt?

– Sem e konkrét példa esetében, sem a Magyarországról, vagy a Kárpát-medence bármelyik régiójából származó kezdeményezés esetében nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni etnikai alapon sem a magyar, sem más nemzethez tartozó szervezetekkel szemben és az eddig tapasztalataim szerint ez nem is volt jellemző sem a közvetlen brüsszeli, sem a határ menti pályázatokban, de még a Bukarestben kiírt transznacionális programokban sem. A fejlesztések céljának kell összhangban lennie a tagállami és uniós prioritásokkal. A tervek minősége, a megvalósítás feltételeinek megléte és az eredmények fenntarthatósága a döntő az elbírálásban. Nekünk tehát magas színvonalú, európai szinten is versenyképes, támogatható projektterveket kell összeállítanunk.

– Mi a rendező elv, amely szerint a Kárpát-medencei magyarság intézményeit hálózatba lehet szervezni?

– Az én szerepem munkatársaimmal együtt az, hogy – az eddigi több éves hálózatépítési tapasztalataimat is beépítve – javaslatot tegyek nemzeti integrációt szolgáló, összefüggő Kárpát-medencei rendszerek, hálózatok építésének területeire, a kitörést jelentő ágazatokra és a fejlesztések megvalósításának teljes feltételrendszerére, beleértve a tervezési, együttműködési és finanszírozási feltételeket, majd pedig koordináljam, összehangoljam a megvalósítás folyamatát. A hálózatépítés rendezőelve az eddigi teljesítmény, az elkötelezettség, a hitelesség és az új, közös célokhoz való hozzájárulás képessége.

Stanik Bence