2012. augusztus 17., 13:192012. augusztus 17., 13:19
Az orosz elnökről az augusztus 10. és 13. között megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott kedvezően, 25 százalékuk nem volt jó véleménnyel róla. Májusban még 60:21 százalék volt az arány. A közvélemény-kutató intézet 1600 embert keresett meg.
A válaszokból az is kiderült, hogy az emberek 52 százaléka továbbra is támogatja Putyint. A Vedomosztyi ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a politikusnak 2000 és 2008 között, első két államfői ciklusa idején 60-65 százalékos volt a támogatottsága. 2012 májusában viszont már csak a lakosság 57 százaléka volt a harmadszorra is elnökké választott Putyin mellett.
Elfáradtak az emberek abban, hogy előrelépést, kedvező változásokat várjanak az elnöktől. Így nyilatkozott a megkérdezettek 56 százaléka. Februárban az arány még 53 százalék volt.
Lev Gudkov, a Levada Központ igazgatója szerint a Vlagyimir Putyin és általában a hatalom iránti bizalom csökkenése, legitimitásának elvesztése a 2008-as válsággal vette kezdetét, és 2011 végére vált érzékelhetővé, amikor nyilvánvaló lett, hogy nem lehet számítani jóléti növekedésre.
Az orosz államfővel és a hatalom ténykedésével kapcsolatos közvélekedést az apátia, az elidegenedés és a passzivitás uralja, és ez nem csak a gazdasági helyzet miatt van így. A lakosság zsákutcát, kilátástalanságot érzékel, elfáradt Putyintól és csapatától, bosszantja a korrupció, amely az országban az egyik legnagyobb probléma.
„Véget ért az úgynevezett »teflonbevonatú népszerűség« korszaka, (amikor az éles problémák nem vetültek rá az állam első emberére): a lakosságnak elvárásai és kifogásai vannak Putyinnal és rendszerével szemben, amelyet ő hozott létre” – állapította meg az orosz közvélemény-kutató intézet vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok