
Vasfal hadművelet. Izrael harckocsizó egységeket vezényelt Ciszjordániába
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Az izraeli hadsereg több mint két évtizede először küldött harckocsikat a megszállt Ciszjordániába, miután vasárnap kiterjesztette hadműveleteit a területen. A palesztin hatóságok az agresszió fokozásaként tekintenek a műveletre, és elítélték azt.
2025. február 24., 09:322025. február 24., 09:32
Az Izrael által Vasfal hadműveletnek nevezett akció egy Ciszjordánia északi részére összpontosító katonai hadjárat, amely a múlt hónapban indult, mindössze két nappal a gázai tűzszünet kezdete után.
Vasárnap az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy harckocsizó szakaszát vezényelte Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenin városába, miközben Jászráel Kac védelmi miniszter közölte, hogy
Kac elmondta, hogy három tábor – Dzsenin, Tulkarm és Nur Samsz – „kiürítése” után most mintegy 40 ezer lakos hagyta el a területet. Korábban több, a dzsenini menekülttáborból elmenekült lakó a CNN-nek azt mondta, hogy az izraeli hadsereg elrendelte számukra az evakuálást, és nem tudják, mikor térhetnek haza.
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint az év eleje óta legalább 27 ember halt meg a dzsenini offenzívában és 70 Ciszjordánia-szerte.
– mondta egy palesztin tisztségviselő a CNN-nek.
Izraeli tankokat utoljára 2002-ben küldtek Ciszjordániába, a második palesztin intifáda, azaz felkelés idején a Védelmi pajzs hadművelet részeként – közölte az izraeli hadsereg a CNN-nel.
Az izraeli hadsereg eközben vasárnap azt közölte, hogy Dzsenin térségében „további városokban” tevékenykedik.
Az izraeli hadsereg az elmúlt években rendszeresen behatolt Dzseninbe és a menekülttáborokba, de nem maradt folyamatosan a térségben. Dzsenin 1967-ben került izraeli megszállás alá, de az oslói megállapodások eredményeként 1995-ben a Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alá került.
A palesztin külügyminisztérium szerint a „nehéz harckocsik bevetése” „egy lépés az agresszió eszkalálása és a palesztin nép elleni bűncselekmények kiterjesztése felé, különösen Ciszjordánia északi részén és a menekülttáborokban”.
A minisztérium közleményében „hangsúlyozta a nemzetközi beavatkozás sürgős szükségességét, hogy megfékezzék a megszállás agresszióját, amelyet a törvényekre és az aláírt megállapodásokra való tekintet nélkül hajtanak végre, és hogy rákényszerítsék, hogy hagyjon fel a palesztin nép és a palesztin nép jogai elleni agressziójával, amelyek közül a legfontosabb a szülőföldjén való maradáshoz való jog”.
Kac izraeli védelmi miniszter vasárnap azt mondta, hogy
Megfogadta, hogy „folytatják a menekülttáborok és más terrorista csomópontok megtisztítását, hogy felszámolják a radikális iszlám zászlóaljait és terrorista infrastruktúráját”.
„Nem fogunk visszatérni a korábbi valósághoz” – mondta.
A palesztin külügyminisztérium az indoklást „ürügynek” nevezte arra, hogy a területet izraeli ellenőrzés alá vonják.
Novemberben Becálel Szmotrics izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter – aki a ciszjordániai zsidó településekért felelős – elrendelte a települések annektálásának előkészületeit, mondván, hogy
A palesztinok Ciszjordániát, valamint Gázát és a megszállt Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli független állam területének szánják. Az ottani zsidó telepeket a nemzetközi jog szerint illegálisnak tekintik.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
szóljon hozzá!