Ismét katonákat raboltak el

A támadás nyomán kibontakozott harcokban hét izraeli katona vesztette életét: hárman a támadásban, míg négyen úgy, hogy két elrabolt társukat kereső harckocsijuk aknára futott dél-libanoni területen. Izrael szárazföldi és légioffenzívát indított Libanonban utak, hidak és a Hezbollah állásai ellen. Harci gépei libanoni biztonsági források szerint lebombáztak egy dél-libanoni, kulcsfontosságú hidat. Jeruzsálemi hírek szerint hadihajók is bekapcsolódtak a hadműveletbe.
Az izraeli védelmi tárca megerősítette két katonájának foglyul ejtését, Amír Perec izraeli védelmi miniszter pedig közvetlenül a libanoni kormányt tette felelőssé sorsukért, felszólítva Bejrútot, hogy tegyen meg mindent a foglyok kiszabadításáért. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök a Hezbollah mellett Libanont is arra figyelmeztette, hogy „súlyos árat” fog fizetni az akcióért. Olmert úgy fogalmazott, hogy Libanon „háborús cselekményéről” van szó, és az izraeli hadsereg válasza „nagyon fájdalmas” és messzire hatoló lesz. Az izraeli Channel televízió szerint a hadsereg mozgósította egy gépesített lövészhadosztály hatezer tartalékosát, ami arra utal, hogy nagyszabású műveletet kezd foglyul ejtett katonái kiszabadítására. Izrael, amely hat éve, 2000 májusában vonult ki az általa megszállva tartott Dél-Libanonból, június vége óta újra hadműveleteket folytat a tavaly augusztusban kiürített Gázai övezetben is, hogy kiszabadítsa egy palesztin gerillák által foglyul ejtett katonáját. Tegnapra virradóra palesztin illetékesek szerint egy kilenctagú család esett áldozatul az izraeli bombázásnak Gázában.
Oszama Hamdan, a palesztin területeket kormányzó iszlámista Hamász mozgalom libanoni szóvivője azzal reagált a Hezbollah túszejtő akciójára, hogy az megerősítette a Hamász pozícióit, amely a június 25-én elrabolt Gilad Salit elengedése fejében fogolycserét követel. Az izraeli kormányfő azonban kizárt minden tárgyalást a síita Hezbollahhal a fogságba esett két izraeli katona szabadon engedéséről. Az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió is arra szólította fel az izraeli katonák elrablóit, hogy haladéktalanul engedjék szabadon foglyaikat. Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint azonban a libanoni területen indított izraeli támadás megnehezíti az izraeli–palesztin konfliktus megoldását is.
Politikai elemzők szerint a két izraeli katona elrablása a Hezbollah által a libanoni síiták és a palesztin Hamász mozgalom közötti együttműködés összehangolásának az eredménye, amihez Irán és Szíria nyújtott támogatást az új erőviszonyok kialakítása érdekében. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, aki a közvetítés kulcsfigurája a Hamász és a zsidó állam között, közölte: erőfeszítéseit olyan felek szabotálták, amelyeknek kilétét nem óhajtja felfedni. Elmondta: elérte, hogy Izrael kötelezettséget vállalt arra, hogy nagyszámú palesztint enged szabadon, miután kapcsolatba lépett Háled Mesaallal, a Hamász szíriai szárnyának a vezetőjével és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel. „Ekkor olyan felek avatkoztak be a közvetítő tevékenységbe, amelyek megakadályozták az Izrael és a palesztinok között már küszöbönálló egyezmény megkötését” – mutatott rá az egyiptomi államfő. Elemzők szerint kétségtelen, hogy Mubarak Szíriára és Teheránra célzott.
A síita Hezbollah szervezetet Izrael 1982-es libanoni bevonulását követően alapították az iráni rezsim aktív támogatásával. A Hezbollah megerősödését jelképezte, hogy Izrael dél-libanoni egyoldalú kivonulását (2000) követően a kiürített övezetbe az Irán-barát szervezet milíciája vonult be. A szervezetnek, amelynek élén Hasszán Naszrallah sejk áll, 2004-es adatok szerint mintegy 7000 fegyveres tagja van, a szimpatizánsai révén azonban sokkal több ember mozgósítására is képes. A Hezbollah 2005 júliusa óta tagja a libanoni kormánynak.