Instabilitást hozhat a halasztás?

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője szerint a halasztás „a nacionalizmust és a populizmust engedné szabadjára” a két országban. „Mindkét országban jelen vannak ultranacionalista, fasiszta és volt kommunista erők. A fekete-tengeri térségben stabilitásra van szükség, Európa nem engedheti meg magának az instabilitás erősödését” – tette hozzá.
Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor azt mondta: „zsarolással felérő érvelés” az, hogy Románia és Bulgária felvételének halasztása 2008-ig politikai instabilitást teremtene a térségben. Szavai szerint ez éppen fordítva igaz, vagyis az teremthet instabilitást, ha arra felkészületlen országok kerülnek be az EU-ba. Brok egy általa összeállított, a múlt hónapban el is fogadott európai parlamenti jelentésben „elégtelennek” minősítette „jelen körülmények között” az EU felvételi kapacitását. Ollie Rehn, az EU brüsszeli bizottságának bővítési biztosa azonban szintén a Financial Timesnak írt, tegnap megjelent külön cikkében úgy vélekedett: a Balkán most „előbukkanhat a nacionalizmus hosszú alagútjából a fényre, csatlakozva az európai nemzetek családjához, amelyhez tartozik”. Rehn szerint az idei év a lehető legrosszabb időszak arra, hogy a jövőbeni bővítés iránti EU-elkötelezettség meginogjon, ugyanis ez az év az, amelyben a balkáni térség végre valós eséllyel maga mögött hagyhatja háborús örökségét.
Független londoni elemzők valószínűsítik, hogy Románia – amelynek felvételével kapcsolatban a legtöbb kérdés felmerül – az eredeti időpontban, 2007. január 1-jén az EU tagja lesz. Legutóbb a Moody\"s Investors Service nemzetközi hitelminősítő írta, hogy a legutóbbi fejlemények alapján Romániának jó esélye van a jövő évi EU-csatlakozásra, ugyanis „történt némi haladás” a brüsszeli bizottság által megjelölt kulcsfontosságú területeken, különösen a korrupció elleni fellépésben és az igazságszolgáltatás reformjában.
A Moody\"s szerint Románia a 2007–2013 időszakban mintegy 17 milliárd eurót kaphat az uniós strukturális alapokból, az uniós csatlakozási szerződés által biztosított 2007– 2009-es pénzügyi csomag kiterjesztéseként. Románia 1991 óta részesül az uniós alapokból. Az előcsatlakozási alapok – a PHARE, az ISPA és SAPARD – jelenleg több mint negyedét jelentik a nemzeti költségvetés beruházási összegeinek. MTI