Harmincnapos ENSZ-ultimátum Iránnak

Az erről szóló nyilatkozatot a 15 tagállam egyetértésével konszenzusos alapon hozta meg a testület, amely egyben felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (IAEA), hogy a megadott időpont letelte után tegyen ismét jelentést a BT-nek, hogy Teherán engedelmeskedett-e az egyelőre még nem kötelező jellegű felszólításnak.
A dokumentum elfogadása előtt heves vita zajlott a vétójoggal rendelkező öt állandó tagállam képviselői között. Végül is Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok több engedményt is tett Oroszországnak, illetve Kínának, amelyek a lehető legenyhébb hangvételű nyilatkozat mellett kardoskodtak. Mindazonáltal a dokumentum szerzői kifejezték azt a nemzetközi meggyőződést, hogy Iránnak teljesítenie kell az IAEA igazgatótanácsának óhaját, valamint az atomsorompó-szerződésben foglaltakat.
Megfigyelők szerint a szöveg végleges változata Moszkva és Peking kéréseinek nyomán jóval enyhébb lett, mint a három héttel ezelőtt készült nyilatkozattervezet volt. Így például kimaradt az a kitétel, amely előbb nyíltan, majd burkoltan arra figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogram fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. A brit, a francia és az amerikai fél megelégedett azzal a megfogalmazással, hogy a BT-nyilatkozat „nyomatékos üzenet” Irán számára, és Teheránnak „meg kell hajolnia az IAEA követelései előtt”.
Jean-Marc de La Sabliere, Franciaország ENSZ-nagykövete leszögezte: „ha Irán nem tesz eleget az újabb kérésnek, a BT felelősségének a tudatában jár el, a labda most Irán térfelén van.”
A BT az előtt döntött, hogy Berlinben az öt állandó tagállam külügyminiszterei Németországot is bevonva szintén megvitatták az iráni atomügy kezelését. Az ülésen részt vevők megerősítették az ENSZ BT felszólítását.
Az első iráni reagálások elutasítóak voltak. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter Genfben „néhány nyugati ország manőverezésének” nevezte a New Yorkban jóváhagyott nyilatkozatot. Az IAEA-hoz rendelt iráni nagykövet tagadólag válaszolt arra, hogy Irán ismét felfüggeszti-e az urándúsítást. A nagykövet szerint a Biztonsági Tanács kettős mércével mér. Iránnak ugyanis nincs atomfegyvere, s nem is óhajt ilyet, de szerinte ugyanez nem mondható el Izraelről, Izrael nyilvánvaló atomarzenálját még senki sem vonta ellenőrzés alá. Hírösszefoglaló