Sarkozy kedden vonult be a börtönbe
Fotó: Teresa Suarez/Agerpres/EPA
A francia ügyészség nyomozást indított azt követően, hogy felbukkant egy videó, amelyen a párizsi La Santé börtön egyik fogvatartottja halálos fenyegetéseket intézett Nicolas Sarkozy volt elnökhöz, aki ezen a héten kezdte meg ötéves büntetésének letöltését illegális kampányfinanszírozás miatt – írta csütörtökön a France24 állami hírtelevízió a honlapján.
2025. október 23., 14:582025. október 23., 14:58
Nicolas Sarkozy volt francia elnök halálos fenyegetéseket kapott egy fogvatartottól a párizsi La Santé börtönben, ahol a héten kezdte meg büntetésének letöltését, az ügyben nyomozás kezdődött – közölte szerdán a párizsi ügyészség.
„2025. október 22-én a párizsi ügyészséget a La Santé börtön igazgatója értesítette egy közösségi médiában keringő videóról, amelyet egyértelműen egy fogvatartott forgatott, és amelyben fenyegetéseket intézett Nicolas Sarkozy érkezése után a létesítménybe” – közölte az ügyészség a Reuters brit hírügynökségnek küldött e-mailben.
– tette hozzá.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök (2007–2012) október 21-én kezdi meg letölteni börtönbüntetését a párizsi La Santé börtönben – közölték hétfőn igazságügyi források. Sarkozy az első francia exelnök, akinek börtönbe kell vonulnia.
Mint ismert, Sarkozy, aki 2007 és 2012 között vezette Franciaországot, kedden kezdte meg öt év börtönbüntetésének letöltését, miután elítélték Líbiától származó kampánypénzek gyűjtésére irányuló összeesküvés vádjával. A volt elnököt két fegyveres rendőr védi bebörtönzése alatt, ami miatt panaszt tett a börtönőrök szakszervezete.
Bűnösnek mondta ki a párizsi büntetőbíróság csütörtökön Nicolas Sarkozy volt francia elnököt bűnszervezetben való részvételért a 2007-es elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!