Hirdetés

Halálos eszközöket gyárt Oroszországnak Kína az EU külügyi főképviselője szerint

halálos

Háborús támogatás? Borrell szerint Hszi Csin-ping semelegességtől szóló kijelentései ellenére Kína halálos eszközöket gyárt Putyin számára

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pénteken három uniós tisztségviselőre hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. november 16., 10:492024. november 16., 10:49

A szóban forgó halálos segély állítólag arra utal, hogy egy kínai cég szerepet játszik az Ukrajna elleni háborúban Oroszország számára gyártott támadó drónok gyártásában. A Reuters európai hírszerzési forrásokra hivatkozva szeptember 25-én arról számolt be, hogy Oroszország titokban Kínában fejlesztő és gyártó programot hozott létre a háborúban felhasználandó támadó drónok számára.

Idézet
Hírszerzési forrásokból származó jelentések szerint Kínán belül van egy gyár, amely drónokat gyárt, amelyeket Oroszországba szállítanak”

– mondta egy magas rangú uniós tisztvségiselő a Politico című lapnak pénteken.

Hirdetés

A tisztviselő szerint az EU-nak még meg kell állapítania, hogy Pekingnek tudomása van-e a cég dróngyártásáról. A kínai külügyminisztérium korábban tagadta, hogy tudna a projektről.

Kína az orosz-ukrán háborúban semleges álláspontot képvisel, de egyidejűleg elmélyítette a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és támogatta az országot a nyugati szankciókkal szemben.

Peking emellett Oroszország egyik vezető forrásává vált a kettős felhasználású termékek terén, amelyek az orosz védelmi ipart táplálják.

Az ABC Newsnak adott, szeptember 24-én sugárzott interjújában

Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Oroszország kínai műholdakkal készít felvételeket az ukrán nukleáris létesítményekről, hogy esetleges jövőbeni támadásokat hajtson végre.

Bár egyelőre nem világos, hogy az EU milyen konkrét lépéseket fog tenni a bejelentett dróngyártásra válaszul, további szankciók bevezetése is szóba jöhet az európai blokk számára – beleértve további kínai vállalatok felvételét az uniós szankciókkal sújtott cégek listájára, mondta egy uniós diplomata a Politico című lapnak.

Joe Biden amerikai elnök várhatóan az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pénteki perui csúcstalálkozójának margóján is tárgyalni fog Kína Oroszországnak nyújtott támogatásáról.

A Fehér Ház szerint Biden várhatóan „mélységes aggodalmának” ad hangot Kína „Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatása” miatt.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”. Erről az ukrán államfő pénteken beszélt egy rádióinterjúban, amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató idézett.

Zelenszkij rámutatott arra, hogy az ukrán félnek lehetősége nyílt egyértelműen kifejteni álláspontját a béke elérésével kapcsolatban. Szavai szerint Trump meghallotta ezt az ukrán álláspontot, és nem tett semmilyen észrevételt vele szemben.

Az ukrán elnök elutasította azt a felvetést, amely szerint Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.

„Független ország vagyunk, és ebben a háborúban mind a népünk, mind személy szerint én az Egyesült Államokkal, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásaim során bebizonyítottuk, hogy az ülj le és hallgass elv nálunk nem működik” – érvelt az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége. „Ne legyen az az érzésünk, hogy a legjobbjainkat veszítettük el egy ránk kényszerített igazságtalan végkimenet kedvéért” – indokolta Zelenszkij.

„Kétségtelenül, ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Ház élére kerül, gyorsabban fog véget érni a háború. Ez az ő álláspontjuk, az ő ígéretük a társadalmuknak, és ez számukra nagyon fontos” – fűzte hozzá az ukrán elnök.

Eközben

Olaf Scholz német kancellár az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük során

– közölte a német kormány szóvivője.

A kancellár közel két év után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől – a berlini közlés szerint – az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.

Az egyórás telefonbeszélgetés során a „kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére” – fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.

Vlagyimir Putyin a „jelenlegi válsághelyzetért” a NATO hosszú távú agresszív politikáját okolta, amely meglátása szerint egy „oroszellenes fellegvárat” hozott létre Ukrajna területén, figyelmen kívül hagyja Moszkva biztonsági érdekeit, és lábbal tiporja az orosz ajkú lakosok jogait

– áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.

Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta.

A beszélgetés során

az orosz elnök ismét leszögezte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó megállapodásnál az orosz biztonsági érdekeket és az „új területi realitásokat” is figyelembe kell venni, továbbá foglalkozni kell a konfliktus kiváltó okaival is.

Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok „példátlan leépüléséről” is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak „barátságtalan” lépései miatt.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során

Zelenszkij sürgette, hogy a Brazíliában tartandó G20-csúcstalálkozón mutassák be „az igazságos és tartós béke ukrán vízióját”.

Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége. Meglátása szerint Putyin csak „megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve”.

bírálta a német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, mivel az „Pandora szelencéjét” nyitja meg, ami csak az orosz vezető elszigetelésére irányuló erőfeszítések aláásására szolgál.

Idézet
Pontosan ez az, amire Putyin már régóta vágyik: rendkívül fontos számára, hogy gyengítse elszigeteltségét, Oroszország elszigeteltségét, és normális tárgyalásokat folytasson, amelyek nem vezetnek sehova”

– mondta Zelenszkij.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége. Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Sulyok Tamás jogi eszközökkel is kész harcolni: semmilyen többség sem adhat felhatalmazást a jog uralmának a semmibevételére

Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.

Sulyok Tamás jogi eszközökkel is kész harcolni: semmilyen többség sem adhat felhatalmazást a jog uralmának a semmibevételére
Hirdetés
2026. június 20., szombat

Új korvettel bővült a román haditengerészet flottája

Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.

Új korvettel bővült a román haditengerészet flottája
2026. június 20., szombat

Ennyit a békéről: Irán megint lezárja a Hormuzi-szorost

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.

Ennyit a békéről: Irán megint lezárja a Hormuzi-szorost
2026. június 20., szombat

„Demokrácia és konzervatív értékek”: Simion megőrizte pozícióját az európai jobboldali pártcsaládban

Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.

„Demokrácia és konzervatív értékek”: Simion megőrizte pozícióját az európai jobboldali pártcsaládban
Hirdetés
2026. június 20., szombat

Zelenszkijtől elvettek egy lengyel kitüntetést egy tömegmészárlást elkövető szervezet miatt

Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.

Zelenszkijtől elvettek egy lengyel kitüntetést egy tömegmészárlást elkövető szervezet miatt
2026. június 20., szombat

Iráni konfliktus: mégis lehetnek béketárgyalások, de nem alelnöki szinten

Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.

Iráni konfliktus: mégis lehetnek béketárgyalások, de nem alelnöki szinten
2026. június 19., péntek

Jogerős: 15 évet kell leülnie egy orosz börtönben a román állampolgárnak, akit kémkedés miatt ítéltek el

Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.

Jogerős: 15 évet kell leülnie egy orosz börtönben a román állampolgárnak, akit kémkedés miatt ítéltek el
Hirdetés
2026. június 19., péntek

Az Európai Parlament elnöke elmondta, mit gondol Románia és Moldova esetleges egyesüléséről

Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.

Az Európai Parlament elnöke elmondta, mit gondol Románia és Moldova esetleges egyesüléséről
2026. június 19., péntek

Magyar Péter megakadályozta, hogy az EU-s vezetők gyors ukrán csatlakozásról szóló állásfoglalást fogadjanak el

Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.

Magyar Péter megakadályozta, hogy az EU-s vezetők gyors ukrán csatlakozásról szóló állásfoglalást fogadjanak el
2026. június 18., csütörtök

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)

Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)
Hirdetés
Hirdetés