Megemlékezés. Trump kedden a Hamász által a 2023. október 7-én elrabolt, majd szabadul engedett Edam Alexandert fogadta a Fehér Házban a Gáza területérül kiindult terrortámadás második évfordulóján
Fotó: Facebook/Fehér Ház
A Hamász kedden kijelentette, hogy kész megállapodásra jutni a gázai háború befejezéséről Donald Trump elnök terve alapján, de még mindig vannak követelései.
2025. október 08., 10:332025. október 08., 10:33
A Hamász Izrael elleni támadásának második évfordulóján, amely miatt Izrael hadműveletet indított Gázában a terrorszervezet felszámolására, Trump a Reuters szerint optimizmusát fejezte ki a gázai megállapodás felé tett előrelépésről.
Az Egyesült Államokból egy csapat indult el a Hamász és Izrael között zajló egyiptomi tárgyalásokra, amelynek tagjai között volt Steve Witkoff különmegbízott, valamint Jared Kushner, Trump veje és első ciklusában közel-keleti megbízottja.
A tárgyalásokhoz közel álló forrás szerint kedden elnapolták a tárgyalásokat, és a hangulat jobb volt, mint hétfőn.
A forrás szerint a szerdai tárgyalások döntő jelzést adnak arról, hogy a magas rangú közvetítők jelenléte mellett lehetséges-e előrelépés.
Egy tisztségviselő szerint a kulcsfontosságú közvetítő, Katar miniszterelnöke, Sejk Mohammed bin Abdulrahman al-Thani szerdán csatlakozik a tárgyalásokhoz, „a gázai tűzszüneti terv és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás előmozdítása céljából”.
A tárgyalások második napján az egyiptomi Sarm es-Sejk üdülőhelyen a Hamász vezetője, Halil Al-Hajja az egyiptomi állami Al Qahera News TV-nek elmondta, hogy a csoport „komoly és felelősségteljes tárgyalásokra jött”.
Elmondta, hogy
A gázai hatóságok szerint mintegy 67 000 ember halt meg, és a palesztin enklávét elpusztította Izrael támadása, amely a palesztin terroristák 2023. október 7-i támadását követte.
Izrael szerint 1200 ember halt meg, és 251-et vittek túszul Gázába a Hamász támadásában.
Azonban minden oldal képviselői óvatosságra intettek a gyors megállapodás kilátásait illetően, mivel az izraeliek a holokauszt óta a zsidók számára legvéresebb napra emlékeztek, a gázaiak pedig reményüket fejezték ki, hogy véget ér az izraeli támadás okozta szenvedés.
Még ha megállapodás is születik, továbbra is kérdéses marad, hogy ki fogja kormányozni és újjáépíteni Gázát, és ki fogja finanszírozni az újjáépítést.
Trump találkozott Witkoffal és Kushnerrel, akik szerdán csatlakoznak a tárgyalásokhoz, hogy tájékoztassák őket a tárgyalások aktuális állásáról, mielőtt Egyiptomba utaznak – közölte egy magas rangú amerikai tisztségviselő. Megvitatták többek között a túszok biztonságát és a biztonsági garanciákat – tette hozzá a tisztviselő.
„A (Hamász) mozgalom delegációja, amely részt vesz a jelenlegi egyiptomi tárgyalásokon, azon dolgozik, hogy leküzdje az összes akadályt, amely megakadályozza a gázai népünk törekvéseinek megfelelő megállapodás elérését” – mondta Favzi Barhúm, a Hamász magas rangú tisztségviselője egy televíziós nyilatkozatban.
Szerinte a megállapodásnak biztosítania kell a háború befejezését és Izrael teljes kivonulását Gázából – ezeket a feltételeket Izrael soha nem fogadta el.
A Hamász tartós, átfogó tűzszünetet, az izraeli erők teljes kivonulását és egy átfogó újjáépítési folyamat azonnali megkezdését akarja egy palesztin „nemzeti technokrata testület” felügyelete alatt – mondta.
A tárgyalások akadályait hangsúlyozva a Hamászt is tagjai között tudó palesztin frakciók ernyőszervezete nyilatkozatot adott ki, amelyben „minden eszközzel való ellenállást” ígértek, és kijelentették, hogy „senkinek nincs joga átadni a palesztin nép fegyvereit”.
Netanjahu nem kommentálta a tárgyalások állását. Az X-en közzétett nyilatkozatában azonban azt mondta az izraelieknek, hogy „sorsdöntő napok előtt állnak”.
– mondta.
Az amerikai tisztségviselők azt sugallják, hogy a tárgyalásokon elsősorban a harcok leállítására és a Gázában fogva tartott izraeli túszok, valamint az Izraelben fogva tartott palesztinok szabadon bocsátásának logisztikai kérdéseire szeretnének összpontosítani.
A tűzszünet hiányában
A palesztinbarát tüntetők kedden világszerte demonstráltak Izrael gázai háborúja ellen, míg a Hamász támadásának második évfordulóján virrasztásokkal és egyéb rendezvényekkel emlékeztek az izraeli áldozatokra.
Sydneyben, Isztambulban, Londonban és Washingtonban, valamint New Yorkban, Párizsban, Genfben, Athénban és Stockholmban tüntetésekre került sor a palesztinok és a Gázában meghaltak támogatására, valamint virrasztásokra a Hamász-támadás áldozatainak emlékére.
Trump kedden a Fehér Házban fogadta Edan Alexandert, akit az utolsó életben maradt amerikai túsznak tartottak Gázában, amikor a kettős izraeli-amerikai állampolgárságú férfit májusban átadta a Hamász.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Hamász által végrehajtott terrortámadás második évfordulóján kiadott közleményében kedden hangsúlyozta:
A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a 2023. október 7-én elkövetett támadás, amelyben a Hamász több mint 1200 embert gyilkolt meg – köztük 46 amerikait – Izrael történetének legvéresebb terrortámadása.
„Amikor az Egyesült Államok megemlékezik erről a tragikus évfordulóról, megerősíti azt az elhatározását is, hogy meggátolja ilyen gonoszság újbóli megtörténtét” – írta Marco Rubio.
A külügyminiszter egyben rámutatott, hogy
Egyben arra is rámutatott, hogy 2023. október 7. óta a zsidó közösségek világszerte egyre növekvő antiszemita fenyegetésekkel szembesülnek, és hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmussal kapcsolatban nem lehet alku.
„Továbbra is elítélünk minden terrorizmust és antiszemitizmust Izrael ellen” – olvasható.
Civilek szervezésében emlékeztek meg a Hamász terrortámadásának második évfordulójáról Izrael-szerte
Civilek szervezésében emlékeztek meg a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet Izrael elleni támadásának második évfordulójáról kedden Izrael-szerte.
A közadakozásból megrendezett központi esemény este Tel-Avivban, a Jarkon-parkban volt, amelyen többen felléptek az ország legrangosabb művészei közül, és a tévécsatornák egy része élőben közvetítette ezt.
A megemlékezéseken annak ellenére nagy számban vettek részt az emberek, hogy a második évforduló a szukkot, vagyis a sátoros ünnep első napjára esett, és ekkor a vallásos zsidóknak nem szabad utazniuk és tüzet gyújtaniuk.
A megemlékezéseken túlélők és az áldozatok családtagjai, barátai idézték fel a Hamász és a kisebb palesztin terrorszervezetek vérengzését, amelyben egy nap alatt mintegy ezerkétszáz izraeli vesztette életét, és amely a holokauszt óta a zsidókat sújtó legsúlyosabb tragédia volt.
Megemlékezést tartottak a Nova zenei fesztivál helyszínén, a Gázai övezet határához közel létesített emlékhelyen is, ahol több mint 370 embert mészároltak le a terroristák, és tucatnyi fiatalt túszként az övezetbe hurcoltak. A palesztin fegyveresek összesen 251 embert vittek magukkal az övezetbe, és közülük 48-at még mindig fogságban tartanak. Izrael szerint a túszok közül már csak mintegy húszan lehetnek életben.
Emellett kedden ismét voltak tüntetések, részben az izraeli kormánytagok háza előtt, és ezeken a demonstrálók követelték, hogy Izrael kössön megállapodást a Hamásszal túszainak szabadon engedéséről.
„Mindannyiukat haza kell hozni. Az élőknek rehabilitációra van szükségük, a halottak pedig megérdemlik, hogy szülőföldjükön temessék el őket. Mély hálával tartozunk (Donald) Trump (amerikai) elnöknek rendíthetetlen elkötelezettségéért és vezető szerepéért” – közölte a túszok családtagjainak szervezete, amely korábban azt indítványozta, hogy a Nobel-békedíjat az amerikai elnök kapja meg.
Izrael a 2023. október 7-i terrortámadásra válaszul háborút indított a Hamász és más iszlamista terrorszervezetek ellen a Gázai övezetben, és ez azóta is tart. A terrorszervezetek még most is képesek támadni Izraelt, kedden is több rakétát indítottak el az övezetből. Ebbe a háborúba a jemeni húszi lázadók is beszálltak a palesztin szervezetek oldalán, és rendszeresen drónnal támadják Izraelt, amelynek hadserege azonban a legtöbb drónt képes semlegesíteni. Kedden is volt néhány ilyen dróntámadás Jemen felől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!