Várakozás. Tel-Avivban a Túszok terén tömegek gyülekeztek a Gáza területére hurcolt túszok szabadon engedésére várva
Fotó: Facebook/Bring Them Home Now
Miközben Donald Trump amerikai elnök útban a Közel-Kelet felé arról beszélt, hogy a gázai háború véget ért, Izraelben pedig azt várják, hogy a gázai Hamász terrorszervezet szabadon engedje az utolsó, két éve elrabolt túszokat, legalább 27 ember halt meg a Hamász biztonsági erői és a Dugmus család fegyveres tagjai közötti heves összecsapásokban Gázavárosban.
2025. október 13., 08:292025. október 13., 08:29
2025. október 13., 08:362025. október 13., 08:36
Ez az egyik legerőszakosabb belső konfliktus az izraeli hadműveletek befejezése óta Gáza területén a BBC szerint.
Maszkos Hamász-fegyveresek tűzharcot folytattak a klán harcosaival a Jordániai kórház közelében.
A Hamász által irányított belügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerint a biztonsági egységek körbevették a klán fegyvereseit, és heves harcokba keveredtek, hogy letartóztassák őket.
A minisztérium szerint nyolc tagjuk halt meg „egy milícia fegyveres támadásában”.
Orvosi források szerint
Szemtanúk szerint az összecsapások a Gázaváros déli részén fekvő Tel al-Hava negyedben robbantak ki, miután a Hamász több mint 300 fős csapata megrohamozta azt a lakóépületet, ahol a Dugmus fegyveresei megvetették a lábukat.
A lakosok pánikról számoltak be, amikor több tucat család menekült el otthonából a heves tűzharcok miatt, sokan közülük a háború alatt már többször is kénytelenek voltak elhagyni otthonukat.
„Ezúttal az emberek nem az izraeli támadások elől menekültek” – mondta az egyik lakos. „A saját népük elől menekültek.”
A Hamász által irányított belügyminisztérium közölte, hogy erői a rend helyreállítására törekednek, és figyelmeztetett, hogy „bármilyen, az ellenállás keretein kívül eső fegyveres tevékenységet” szigorúan fognak kezelni.
Mindkét fél egymást vádolta azzal, hogy ki a felelős az összecsapások kirobbanásáért.
A Dugmus család egyik forrása azonban a helyi médiának azt mondta, hogy a Hamász erői egy épülethez érkeztek, amely egykor a Jordániai Kórházként működött, és ahol a család menedéket talált, miután al-Szabra negyedbeli otthonukat a közelmúltbeli izraeli támadás során elpusztították.
A forrás állítása szerint a Hamász ki akarta lakoltatni a családot az épületből, hogy ott új bázist hozzon létre erőinek.
Helyi források szerint a Hamász a biztonsági erő mintegy 7000 tagját hívta vissza, hogy visszaszerezze az irányítást az izraeli csapatok által nemrég elhagyott gázai területek felett.
Eközben
miközben Izraelbe utazott a Gázába hurcolt túszok szabadon bocsátására, amelyre az Izrael és a Hamász között megkötött tűzszüneti megállapodás keretében kerül sor.
Az elnöki különgép fedélzetén elmondta, hogy a tűzszünet tartós lesz, és hamarosan létrehoznak egy „béketanácsot” Gázában, amely szerinte „romhalmaznak” tűnik.
Dicsérte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Katar, az egyik közvetítő szerepét is.
Hétfőn a későbbi órákban Trump Egyiptomba utazik egy nemzetközi csúcstalálkozóra, amelynek célja a háború befejezése.
Közben Izraelben óriási várakozás előzi meg, hogy a Hamász szabadon engedje a még fogva tartott túszokat.
A Hamász iszlamista terrorszervezet átadta az izraeli túszok első, hétfős csoportját a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek a Gázai övezet északi részén.
Az átadott első hét túsz nem szorul azonnali orvosi segítségre. Az elsők között Izraelbe érkezett a magyar állampolgársággal is rendelkező Omri Miran, mellette Gal és Ziv Berman, egy elrabolt testvérpár, Matan Angreszt, az egyik elhurcolt katona, Alon Ohel, akinek a szeme megsérült a Hamász terrortámadásában, Eitan Mór és Gaj Gilboa Dalal.
A Nemzetközi Vöröskereszt egy, a Gázai övezet biztonsági zónájában felállított izraeli katonai támaszpontra viszi őket, ahonnan a reimi bázisra mennek tovább, ahol legközelebbi hozzátartozóik fogadják őket, és ahonnan velük együtt helikopteren kórházba szállítják őket kivizsgálásra.
Tel-Avivban a túszok terén már hajnalban gyülekezni kezdett a foglyok szabadon bocsátására váró tömeg.
Eközben J.D. Vance amerikai alelnök vasárnap közölte:
Az alelnök több vezető amerikai televíziócsatorna politikai magazinjának adott interjúiban világossá tette, az Izraelben évtizedek óta állomásozó amerikai katonák feladata az lesz, hogy felügyeljék a tűzszünet feltételeinek betartását. Biztosítani fogják, hogy az izraeli erők a megállapodásban szereplő vonal mögött tartózkodnak, és azt is, hogy a Hamász nem támad meg izraelieket – mondta
J.D. Vance. Megállapította, hogy
J.D. Vance arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gázai övezeten belül Indonézia és egyéb muszlim többségű országok egységei tartózkodnak majd és látnak el békefenntartó feladatokat, ami része az amerikai vezetéssel elért tűzszüneti egyezségnek.
Az amerikai alelnök egyben megerősítette, hogy
A Fox News hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, hogy a fogságban elhunyt foglyok holttesteinek átadása nehezebbnek ígérkezik, mert a háborús övezeten belül kell megtalálni a maradványokat.
Az alelnök szerint
Az alelnök a Gázai övezet újjáépítésével kapcsolatban rámutatott, hogy annak anyagi forrásait jórészt az Öböl menti arab államok biztosíthatják, valamint kisebb részben Izrael, míg az Egyesült Államok partnerként működik majd közre.
J.D. Vance az ABC televíziónak adott interjúban a tűzszünet felé vezető folyamatban fordulópontnak nevezte azt, hogy Donald
Trump elnök közel-keleti megbízottait arra utasította: Izrael mellett vonják be a tárgyalásokba az Öböl menti arab államokat,
és így keressenek közös pontokat, amelyek mentén el lehet jutni egy megállapodáshoz Izrael és a Hamász között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!