Bizonytalan béke. A Hamász vezetői közül nem mindenki fogadja el a Gáza békéjét megalapozni hivatott amerikai tervet
Fotó: X
A közvetítők felvették a kapcsolatot a Hamász gázai katonai szárnyának vezetőjével, aki jelezte, hogy nem ért egyet az új amerikai tűzszüneti tervvel – értesült a BBC.
2025. október 03., 09:452025. október 03., 09:45
Izz ed-Din al-Haddad a Gáza jövőjét felvázoló béketerv kapcsán úgy véli, hogy
Mint arról beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök 20 pontos keretrendszere a háború befejezésére – amelyet Izrael már elfogadott – előírja, hogy a Hamász lefegyverkezzen, és a jövőben ne legyen szerepe Gáza kormányzásában.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet tett közzé az X-en azután, hogy hétfő este Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, és közös sajtótájékoztatójukon közölte: elfogadja Donald Trump közel-keleti béketervét.
A feltételezések szerint
A vélekedések szerint 48 túsz van még a fegyveres csoport fogságában a palesztin területeken, akik közül csak 20-an lehetnek még életben.
A Hamász egyes tagjai számára további akadályt jelent, hogy a terv szerint a tűzszünet első 72 órájában át kell adniuk az összes túszt, így elveszítve egyetlen alkupozíciójukat.
Még ha Trump garantálja is, hogy Izrael betartja a feltételeket, a terrorzsrvezeten belül nincs bizalom abban, hogy Izrael nem folytatja katonai műveleteit, miután megkapta a túszokat – különösen azok után, hogy a múlt hónapban, az Egyesült Államok akaratával ellentétben, légitámadással megkísérelte meggyilkolni a Hamász vezetőit Dohában.
Úgy tűnik, hogy
Ezenkívül a Trump-kormány által közzétett, az izraeli csapatok Gázából történő fokozatos kivonását bemutató térkép egy „biztonsági pufferzónát” jelöl Gáza Egyiptommal és Izraellel közös határai mentén.
Nem világos, hogy ezt hogyan fogják kezelni, de ha Izrael is részt vesz benne, akkor ez is vitatott kérdés lehet.
Donald Trump amerikai elnök szerint Tony Blair, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke csatlakozni szeretne a Gázát felügyelő nemzetközi testülethez, amely az amerikai terv szerint véget vetne a háborúnak.
Továbbá úgy tűnik, hogy mióta hétfő este elfogadta a tervet, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök több feltételt is elutasít.
Az X-en megosztott videóban
Ez ellentétes az amerikai keret megállapodás feltételeivel, amelyek szerint az izraeli erők teljes mértékben kivonulnak, „kivéve egy biztonsági övezetet, amely addig marad fenn, amíg Gáza megfelelően mentes nem lesz a terrorizmus újbóli fenyegetésétől”.
A Gázai övezet „terrormentességét”, a békét vállaló Hamász-tagoknak amnesztiát, fogolycserét, minden harc leállítását és a túszok elengedését, illetve kiadását is tartalmazza Donald Trump amerikai elnök béketerve.
A megállapodás azt is kimondja, hogy a terv végrehajtása után „hiteles út nyílhat a palesztinok önrendelkezéséhez és államalapításához”.
Az izraeli hadsereg 2023. október 7-én indított hadműveletet Gázában, válaszul a Hamász által vezetett támadásra Izrael déli részén, amelyben körülbelül 1200 ember meghalt és 251-et túszul ejtettek.
A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium szerint azóta legalább 66 225 ember halt meg az izraeli támadásokban Gázában.
Az Egyesült Államok provokációnak tartja a gázai partok felé tartó, és feltartóztatott humanitárius hajókonvoj megszervezését
Az Egyesült Államok szándékolt és szükségtelen provokációnak minősítette annak a gázai partok felé tartó hajókonvojnak a megszervezését, amelyet az izraeli hadsereg tartóztatott fel, és amelyet humanitárius segélyszállítmányként jellemeztek az elindítói.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint az izraeli haderő által feltartóztatott hajók ügye feszültséget generál, és nehezíti a Trump-adminisztráció által szorgalmazott békemegállapodás létrejöttét Izrael és a palesztin Hamász között.
„Jelenleg épp arra összpontosítunk, hogy megvalósítsuk Trump elnök tervét a háború lezárására, amit világszerte a tartós béke megteremtésének esélyét hordozó történelmi lehetőségként értékeltek” – olvasható a külügyminisztérium állásfoglalásában.
A palesztinokkal szolidaritást vállaló aktivistákat, köztük a svéd Greta Thunberget szállító konvojt izraeli egységek szerdán tartóztatták fel a Földközi-tengeren.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai szolgálat figyelemmel kíséri a helyzetet. Egyben jelezték, hogy bármely amerikai állampolgárnak segítséget nyújtanak, akit a hajókon őrizetbe vettek az izraeli hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!