Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
Tovább folytatódtak a zavargások a németországi Hamburgban pénteken, a G20 csoport csúcstalálkozójának kezdetén.
2017. július 07., 13:562017. július 07., 13:56
2017. július 07., 14:582017. július 07., 14:58
Sajtóértesülés szerint a helyi rendőrség sürgős erősítést kért más tartományoktól, elismerve, hogy
A rendőrség vízágyúval oszlatta fel a blokádot, mert az utca az amerikai elnök egyik lehetséges útvonalának része. Vízágyúval számoltak fel egy másik blokádot is, amelyet a vásárvároshoz vezető egyik utcán alakítottak ki az úttestet elfoglaló tüntetők.
Az Abendblatt.de értesülése szerint az óvárosi Hotel Hyatt Park biztonsági személyzetét is támadás érte a rendbontások során. Ott szállt meg éjszakára Vlagyimir Putyin orosz elnök, uganakkor ott aludt Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök és Mun Dzsein dél-koreai elnök is.
A globalizációellenes, szélsőbaloldali demonstrálók célja a tanácskozás megkezdésének akadályozása. Fennakadást ugyan nem sikerült elérniük, de
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter biztonsági okokra hivatkozva lemondta részvételét a G20 Global-Classroom (G20 globális osztályterem) nevű kezdeményezés pénteki fórumán, amelyen diákokkal beszélgetett volna.
Többtucatnyian megsérültek csütörtökön Hamburgban a rendőrök és szélsőbaloldali tüntetők összecsapásában, a G20 csoport csúcstalálkozójának előestéjén, péntek reggel pedig újabb megmozdulás kezdődött.
A G20 csoport kétnapos tanácskozásának biztosítására nagyjából 20 ezer rendőrt vontak össze Hamburgban más tartományokból és külföldről. Azonban pénteken, a zavargásokkal eltelt éjszaka után a tartományi rangú
– jelentette hírportálján.
A Húszak ereje
A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak G20 csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka. Az informális egyeztető fórumként működő csoport állásfoglalásai így irányadóak az egész nemzetközi közösségnek.
A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.
Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A zavargások csütörtök este kezdődtek, amikor a G20 – Üdv a pokolban (G20 – Welcome to Hell) elnevezésű tüntetésen a rendőrség megpróbálta leválasztani a feketébe öltözött, és a német szabályokkal ellentétben maszkot viselő tüntetők csoportját – az úgynevezett fekete blokkot – a békés demonstrálók tömegétől. Helyszíni jelentések szerint először a rendőrök kezdtek erőszakot alkalmazni.
Elkezdődött a csúcstalálkozó
A heves tüntetések közepette elkezdődött péntek délelőtt a németországi Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója.
A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre. Ez utóbbi ülésről Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket. A programot este koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban.
A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak. Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült.
A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta.
Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.
A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz.
Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok – angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett – csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett.
A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni.
Az első nap számos kétoldalú megbeszélést is tartanak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezi.
A Húszak a tanácskozás második, befejező napján, szombaton a többi között a migrációról, Afrika fejlődésének támogatásáról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről tárgyalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!