
Fotó: Rompres
2007. október 11., 00:002007. október 11., 00:00
Ceku a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy küldöttsége feltétlen támogatást élvez London és Párizs részéről, viszont országa szeretné az egész Európai Unió támogatását elnyerni, de nem fog feltétlenül erre várni. A kormányfő egyébként a múlt héten már a figyelő.net magyarországi internetes portálnak adott interjújában abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy országának függetlenségét hamarosan minden állam elfogadja. Ceku rámutatott, hogy Koszovó felkészült a függetlenségre, és képesek szembenézni a kihívásokkal, amelyeket ez a státus jelenthet. Mindez nem működhet, ha nincs jogállam, illetve nemzetbiztonsági intézmények, amelyek garantálják Koszovó békéjét és stabilitását. Ennek megvalósítását a nemzetközi közösséggel közösen tervezik egy biztonsági rendszer kifejlesztésével és egy professzionális diplomáciai kar felállításával. A függetlenség egyoldalú kikiáltásának eshetősége még a nyár folyamán felmerült, a helyzet megoldására összeállított, „trojkának” keresztelt tárgyalócsoport sorozatos kudarcai folytán.
Mint ismeretes, a tartomány státusára vonatkozó tárgyalások amerikai, európai és orosz felügyelettel folynak, viszont eddig a felek nem értek el haladást. Képviselőik legközelebb vasárnap ülnek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben. A brüsszeli diplomaták hétfőn arról beszéltek, hogy nemzetközi konferenciát rendezhetnek Koszovóról novemberben. Amint azt egyikük megfogalmazta, egy ilyen többnapos konferencia lökést adhat a tárgyalásoknak.
Koszovó helyzetéről Nicolas Sarkozy francia államfő tegnapi oroszországi látogatásán is szó esett. A francia elnök fontosnak nevezte, hogy Európa egységes maradjon Koszovó ügyében, és folytatódjon a nyílt vita erről kérdésről Oroszországgal. Sarkozy leszögezte, hogy „a koszovói kérdés mindenekelőtt európai ügy, és olyan megoldás lenne kívánatos, amely nem aláz meg senkit”. Franciaországgal ellentétben Oroszország, Szerbia hagyományos szövetségese ellenzi a most nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó tartomány függetlenné válását, és kilátásba helyezte, hogy a Biztonsági Tanácsban megvétózna minden ilyen értelmű határozattervezetet.
Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.