
Fotó: Rompres
2007. október 11., 00:002007. október 11., 00:00
Ceku a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy küldöttsége feltétlen támogatást élvez London és Párizs részéről, viszont országa szeretné az egész Európai Unió támogatását elnyerni, de nem fog feltétlenül erre várni. A kormányfő egyébként a múlt héten már a figyelő.net magyarországi internetes portálnak adott interjújában abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy országának függetlenségét hamarosan minden állam elfogadja. Ceku rámutatott, hogy Koszovó felkészült a függetlenségre, és képesek szembenézni a kihívásokkal, amelyeket ez a státus jelenthet. Mindez nem működhet, ha nincs jogállam, illetve nemzetbiztonsági intézmények, amelyek garantálják Koszovó békéjét és stabilitását. Ennek megvalósítását a nemzetközi közösséggel közösen tervezik egy biztonsági rendszer kifejlesztésével és egy professzionális diplomáciai kar felállításával. A függetlenség egyoldalú kikiáltásának eshetősége még a nyár folyamán felmerült, a helyzet megoldására összeállított, „trojkának” keresztelt tárgyalócsoport sorozatos kudarcai folytán.
Mint ismeretes, a tartomány státusára vonatkozó tárgyalások amerikai, európai és orosz felügyelettel folynak, viszont eddig a felek nem értek el haladást. Képviselőik legközelebb vasárnap ülnek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben. A brüsszeli diplomaták hétfőn arról beszéltek, hogy nemzetközi konferenciát rendezhetnek Koszovóról novemberben. Amint azt egyikük megfogalmazta, egy ilyen többnapos konferencia lökést adhat a tárgyalásoknak.
Koszovó helyzetéről Nicolas Sarkozy francia államfő tegnapi oroszországi látogatásán is szó esett. A francia elnök fontosnak nevezte, hogy Európa egységes maradjon Koszovó ügyében, és folytatódjon a nyílt vita erről kérdésről Oroszországgal. Sarkozy leszögezte, hogy „a koszovói kérdés mindenekelőtt európai ügy, és olyan megoldás lenne kívánatos, amely nem aláz meg senkit”. Franciaországgal ellentétben Oroszország, Szerbia hagyományos szövetségese ellenzi a most nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó tartomány függetlenné válását, és kilátásba helyezte, hogy a Biztonsági Tanácsban megvétózna minden ilyen értelmű határozattervezetet.
Hírösszefoglaló
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.