Párizs katonákat vezényelhet Ukrajnába a francia miniszterelnök szerint

„Amikor francia katonákról beszélünk (Ukrajnában - a szerk.), akkor olyan katonákról van szó, akik a kiképzésben, a földi légvédelemben vagy bizonyos határok védelmében vesznek részt” – mondta Attal.

Annak a lehetőségét ugyanakkor elutasította, hogy a francia katonák közvetlenül részt vennének a fronton zajló harcokban.

Az Ukrajnába küldött szárazföldi csapatokról szólva Attal emlékeztet arra, hogy egy Ukrajnáról szóló konferencián, amelyen 27 uniós tagállam vett részt, arra a következtetésre jutottak, hogy

„Ilyen körülmények között az elnöknek kérdéseket tesznek fel. Megkérdezik tőle, hogy vannak-e olyan kilátások, amelyeket ki tud zárni. Tekintettel mindarra, amit az imént mondtam, és Oroszország álláspontjának megváltozására, mondhatja-e az elnök felelősségteljesen, hogy bizonyos kilátásokat elvben kizár? Nem hiszem, hogy igen” – fogalmazott.

Ezzel Emmanuel Macron francia elnök nagy port kavart hét eleji kijelentésére utalt, amely szerint nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába vezénylése.

A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön.

Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat.