Hirdetés

Főhajtás Csernobil áldozatai előtt

Világszerte megemlékezéseket tartottak az atomkatasztrófa huszadik évfordulóján A csernobili atomkatasztrófára emlékezett tegnap a világ az ukrajnai atomerőműben bekövetkezett robbanás 20. évfordulója alkalmából. Ukrajnában több rendezvényt is tartottak, Viktor Juscsenko államfő is részt vett azon a megemlékezésen, amelyen a katasztrófa túlélői, illetve az áldozatok rokonai rótták le kegyeletüket az elhunytak emléke előtt.

Balogh Levente

Balogh Levente

2006. április 27., 00:002006. április 27., 00:00

Az elnök az erőmű egykori dolgozóival is találkozott, és kitüntetéseket adott át azoknak, akik húsz évvel ezelőtt életüket kockáztatva részt vettek a robbanás utáni mentési akcióban.
A megemlékezések kora hajnalban kezdődtek, a fővárosban, Kijevben, a csernobili katasztrófa után a környékről kitelepített családok számára épített Szlavuticsban pedig százak virrasztottak. A fővárosban a résztvevők kezükben vörös szegfűt és gyertyát tartva vettek részt az egyházi szertartáson. Viktor Juscsenko koszorút helyezett el az áldozatok emlékművénél, 1 óra 23 perckor, a robbanás hivatalosan megállapított időpontjában pedig a templomok harangjai hússzor megkondultak. Ezután a gyászolók is virágokkal és gyertyákkal borították be az áldozatok emlékművét.
A csernobili katasztrófa áldozatairól XVI. Benedek pápa is megemlékezett. Az egyházfő a Szent Péter téren összegyűlt többezres tömeg előtt arra kérte a Fennvalót, világosítsa meg mindazok elméjét, akik az emberiség jövőjéért felelősek, hogy minden energiát a béke szolgálatába állítsanak, az ember és a természet szükségletei iránti tisztelet jegyében.
A megemlékezéseken kívül a nukleáris energia használata elleni tiltakozó akciókat is tartottak. Moszkvában a rendfenntartó erők őrizetbe vettek tizenhárom Greenpeace-aktivistát, akik a Vörös téri Vaszilij Blazsennij székesegyház kerítéséhez láncolták magukat. A tiltakozók sárga pólót viseltek, amelyeken a „Nem a Csernobilokra!” felirat volt olvasható. Minszkben ellenzéki csoportok készültek tüntetésre, tiltakozásul a fehérorosz kormány azon szándéka ellen, hogy rehabilitálják a katasztrófa során fertőzötté vált területeket.
A csernobili eseményekről Budapesten is megemlékeztek, a Déli pályaudvarnál az Energia Klub, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet felhívására ökumenikus istentiszteletet követően gyertyát gyújtottak, Demszky Gábor főpolgármester pedig az áldozatokra emlékezve este kilenckor lekapcsolta fővárosi középületek díszkivilágítását.


Mi is történt Csernobilban?
A korabeli hivatalos szovjet közlés szerint 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor következett be a robbanás a csernobili atomerőmű négyes blokkjában. A katasztrófa valós méreteiről az első napokban ellentmondásos hírek érkeztek, a moszkvai vezetés igyekezett eltussolni az ügyet, ám miután Svédország egy nappal a robbanás után jelezte, hogy szakemberei a megszokott háttérsugárzás többszörösét mérték, be kellett ismernie a baleset tényét. A robbanás következtében nagy mennyiségű sugárzóanyag – egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és uránium csupán 4, pesszimistább változatok szerint 90 százaléka – került a légkörbe. A hatóságok továbbra is késlekedtek a lakosság kimenekítésével: még napokkal a katasztrófa után sem kezdték meg az evakuálást a közvetlen veszélyzónából. Katonákat vezényeltek a felrobbant reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat, hogy hozzákezdhessenek a reaktor maradványait befedő betonszarkofág megépítéséhez. A több hónapig tartó akcióban százezrek vettek részt, ezrek haltak meg a Csernobilban eltöltött órák, napok következtében. Az áldozatok számáról sincsenek pontos adatok, az ENSZ-források 9000 halottról beszélnek, a Greenpeace szerint ennél lényegesen többen, 93 ezren haltak meg a katasztrófa következtében. A balesethez kapcsolódó egyéb betegségek nyomán 200 ezerre is rúghat az áldozatok száma. Hivatalos adatok nem állnak a rendelkezésre, mivel a szovjet vezetés állítólag a katasztrófa után azonnal titkosította az áldozatok kórházi kartonjait. Az atomerőmű 30 kilométeres körzete ma is fokozottan sugárfertőzött, de ettől távolabb is érezteti hatását a 20 évvel ezelőtti robbanás – Fehéroroszországban és Oroszországban fokozottan, ezenkívül Kelet-Európába, Skandináviába, Nagy-Britanniába és az Egyesült Államok keleti részéig is elsodródott a radioaktív felhő. A katasztrófa okairól ma sem tudni sokkal többet, mint akkor: egyesek szerint a személyzet hibája – a robbanás üzemzavar-szimuláció közben következett be –, mások szerint a tervezés hiányosságai vezettek az emberiség történetének legsúlyosabb atomkatasztrófájához.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 24., szerda

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést

A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a moldovaiak többsége nem tartja jó ötletnek a Romániával való egyesülést
Hirdetés
2026. június 24., szerda

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját

Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.

NATO-főtitkár: Románia a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni háborúját
2026. június 24., szerda

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra

Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.

Trump engedélyezhette, hogy Ukrajna keményebben csapjon le az oroszországi célpontokra
2026. június 24., szerda

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát

Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.

Csak lassan a testtel: Magyarország késlelteti Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási folyamatát
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán

Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.

Irán: máris ellentmond egymásnak Washington és Teherán az atomtevékenység ellenőrzése kapcsán
2026. június 23., kedd

Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról

Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.

Nem akarnak újra ütközőzónává válni. Észak-Komárom polgármestere a magyar–szlovák viszonyról
2026. június 22., hétfő

Újabb lépés az EU felé: Brüsszel felgyorsítaná Moldova csatlakozását

Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.

Újabb lépés az EU felé: Brüsszel felgyorsítaná Moldova csatlakozását
Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Magyar Péter bejelentette, hogy elindul a „tisztítótűz-művelet”, és az olasz maffiával példálózott

A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.

Magyar Péter bejelentette, hogy elindul a „tisztítótűz-művelet”, és az olasz maffiával példálózott
2026. június 22., hétfő

Ennyi volt: távozik Keir Starmer brit miniszterelnök

Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.

Ennyi volt: távozik Keir Starmer brit miniszterelnök
2026. június 21., vasárnap

Ukrajna hatalmas támadást indított a Krím ellen, Zelenszkij jogos megtorlásról beszél

Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.

Ukrajna hatalmas támadást indított a Krím ellen, Zelenszkij jogos megtorlásról beszél
Hirdetés
Hirdetés