Fotó: Vatican News
Ferenc pápa tizenkét fiatalkorú elítélt lábát mosta meg egy római börtönben a hagyományos nagycsütörtöki szertartás keretében.
2023. április 06., 23:202023. április 06., 23:20
2023. április 06., 23:282023. április 06., 23:28
A 86 éves katolikus egyházfő – akit a múlt héten légúti megbetegedéssel kórházban ápoltak – csütörtök délután a Casal del Marmo börtönbe látogatott, ahol már végezte ezt a szertartást, mégpedig megválasztása után, 2013-ban. Ferenc botra támaszkodva, mosolyogva állt meg mind a tizenkét elítélt – köztük két leány – előtt, hogy megmossa, megtörölje, majd megcsókolja lábukat. Egyesek viszonzásként a kezét csókolták meg, míg mások néhány szót váltottak vele.
A fiatalok között volt egy szenegáli muszlim, egy román, egy horvát és egy orosz fiatal is.
A hagyomány szerint nagycsütörtökön arról emlékeznek meg a keresztények, hogy Jézus megmosta az apostolok lábát, és az utolsó vacsorán megalapította az eucharisztiát. Ferenc pápa kifejtette, hogy a lábmosás „nem népszokás”, hanem „egy gesztus, amely arról szól, hogy milyennek kellene lennünk egymással”. Sajnálkozott amiatt, hogy van, aki „kihasználja a másik embert, így sok az igazságtalanság, a csúnya dolog”.
Pápasága kezdete óta Ferenc mindig a Vatikánon kívül végezte el ezt a szertartást. Az elmúlt években több börtönben, illetve menekültek számára létesített befogadóközpontban járt, egykori maffiózók, betegek, vagy más vallások hívőinek lábát mosta meg, demonstrálván azt a hitét, hogy a katolikus egyháznak figyelnie kell a társadalom peremén élőkre.
Csütörtök reggel az egyházfő krizmaszentelő misét tartott a Szent Péter-bazilikában, amelyen megáldotta az év során különböző szentségek megünnepléséhez használt olajat, és figyelmeztette a papokat: „ne feledkezzenek meg arról, hogy a nép pásztorai”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!