Még, még, még? Kaja Kallas EU-s főképviselő szerint Ukrajnának még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége
Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió összesen több mint 134 milliárd euróval támogatta már Ukrajnát, de világos, még több lőszerre, légvédelemre, kiképzett katonákra van szüksége – jelentette ki Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Brüsszelben.
2025. január 28., 08:592025. január 28., 08:59
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón a főképviselő hangsúlyozta:
Kallas elmondta, hogy a tanácskozáson Európa biztonságának fokozása kiemelt téma volt, mivel Oroszország hibrid akciói egyre gyakoribbak és intenzívebbek, például jelentős károkat okoztak a Balti-tenger alatti létesítményekben.
Mint mondta,
„Ezért Európának együtt kell működnie helyzetfelismerés, a felkészültség és ellenálló képesség megerősítése végett. Szigorúbb szankciókat kell alkalmazni, például Oroszország árnyékflottája ellen” – tette hozzá.
Az Európai Unió újabb fél évvel, 2025. július 31-ig hosszabbította meg az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, mivel – indoklása szerint –
– közölte az Európai Unió Tanácsa közleményében hétfőn.
A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.
Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
A brüsszeli közleményben az uniós tanács kiemelte:
A szankciókat Magyarország is megszavazta, miután Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette: Budapest megkapta a garanciákat, hogy az ország energiabiztonságát nem éri veszély miattuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!