EU-biztos: az Európai Bizottság nem szólhat bele Verespatak ügyébe

Személyes találkozón érdeklődött Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke Janez Potočnik környezetvédelmi biztostól arról, hogy az Európai Bizottság milyen lépéseket tehet a Verespatakon megnyitni tervezett aranybánya ügyében – tájékoztatott Tőkés sajtóirodája.

Az EP alelnöke szerda délután Szilágyi Zsolt kabinetfőnök társaságában fogadta az európai biztost és munkatársát.

Szükség lenne az Unió támogatására

Tőkés László rövid felvezetőjében a megelőzőleg teljességgel előreláthatatlan csernobili atom-, tiszai cián- és kolontári vörösiszap-szerencsétlenségek elrettentő példájával érvelt a ciánalapú bányászat európai szintű betiltása mellett, másfelől a japán atomerőmű-katasztrófa nyomán született németországi atomerőmű-tilalom példájának követését ajánlotta az Európai Bizottság számára.

Az Ad Astra Egyesület és a Roşia Montana Kulturális Alapítvány által az EP Petíciós Bizottságához benyújtott petíció kapcsán rámutatott arra, hogy a romániai közvélemény túlnyomó többsége, valamint a civil szervezetek sokasága, az egyházak és a tudományos világ élesen ellenzik a korrupció gyanúját is felvető bányavállalkozás tervét – az Unió támogatása nélkül azonban nem képesek gátat vetni a gátlástalan és nyereségvágyó gazdasági és politikai bányalobbi előrenyomulásának.

Szilágyi Zsolt Magyarország, Csehország és Németország estetét ajánlotta a biztos figyelmébe, mely országokban tilos a ciántechnológia bányászati alkalmazása. Mint mondotta, üdvözlésre méltó, hogy a nagybányai katasztrófa nyomán az EB megszigorította az európai bányászati irányelveket, mindazáltal a verespataki bányaberuházás tervezett méretei, illetve a földrengések romániai gyakorisága komoly aggodalomra és elővigyázatosságra adnak okot.

Nem sokat tehet az EB

Janez Potočnik válaszában föltétlen rokonszenvéről biztosította a társadalmi közügy érdekében elkötelezetten kiálló civilszervezeteket és állampolgárokat, mindazáltal a legnagyobb sajnálattal tette nyilvánvalóvá, hogy az egyes tagországok egymással ütköző érdekei, másfelől pedig a tagállami kompetenciák elve alapján az Európai Bizottság nem képes és nem jogosult arra, hogy a bányászati ciántechnológiát általános érvénnyel betiltsa.

Mint mondta, egyet tehetnek – és ezt fokozatosan, lépésről-lépésre meg is teszik –, hogy az európai bányakitermelés olyan jogi szabályozási rendszerét hozzák létre, mely a lehető legbiztonságosabbá teszi a bányászatot, illetve minimálisra csökkenti a kitermelés veszélyeit és a szerencsétlenségek kockázatát.Tőkés László végezetül arra kérdezett rá, hogy a jelen viszonyok között Romániában mit is mondhatna a Verespatak miatt aggódó és kétségeskedő közvéleménynek.

A környezetvédelmi tárca európai biztosának válasza tömören a következőkben foglalható össze:

– Semmiféle döntés vagy közbeavatkozás nem várható az Európai Bizottságtól. Verespatak sorsa Romániában fog eldőlni, és kizárólagosan a hazai döntéshozók felelősségén múlik.

 – Az EU illetékességi körébe kizárólag az európai szintű törvényi szabályozás tartozik – ennek életbe léptetése viszont szintén kifejezetten a tagországok egyéni felelőssége.

 – Akárhogyan is történne, abban biztosak lehetünk – zárta szavait a biztos –, hogy az EB illetékes hatóságai az európai direktívák betartására szigorúan oda fognak figyelni.

A verespataki bányaberuházáson túlmenően Janez Potočnik arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagországoknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a már létező – kibányászott és technológiai – hulladékokban fellelhető színesfémek újrahasznosítására. Példa gyanánt a kiselejtezett mobiltelefonokat említette, melyek minden negyven darabjából egy-egy gramm mennyiségű arany nyerhető vissza.

A várhatóan tovább gyűrűző és komoly indulatokat gerjesztő verespataki bányaügy következő fontos állomásának az EP Petíciós Bizottsága küldöttségének 2011. november végén esedékes romániai látogatása számít. A továbbiakra nézve annak lehetősége is felvetődik, hogy jövő év elején a környezetvédők egyre erősödő tábora a polgári kezdeményezés eszközének igénybevételével próbálja elérni a ciánalapú bányászat betiltását.

Tavaly májusban az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, mely a ciánalapú bányászat általános tilalmának elrendelését indítványozta az Európai Bizottságnál. Az Áder János és Tőkés László európai képviselők kezdeményezésére született határozat azonban nem bír kötelező erővel a Bizottságra, mely azóta sem szerzett érvényt az európai törvényhozás ajánlásainak.