Súlyos ügy az EU-ban. Ursula von der Leyen hatalmát és a brüsszeli bürokráciát alapjaiban rengetheti meg Federica Mogherini korrupciós botránya
Fotó: MTI/Purger Tamás
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat – mutat rá a Politico.
2025. december 03., 20:582025. december 03., 20:58
Az EU-s „progresszív” fődosorhoz közel álló kiadvány szerint pontosan egy évvel második megbízatásának kezdete után, amikor máris kérdések merültek fel átláthatóság iránti elkötelezettségével kapcsolatban, és miközben feszültségek alakultak ki a közös külpolitika kapcsán,
Az Európai Ügyészség bejelentése, miszerint az EU volt külügyi vezetőjét és egy jelenleg von der Leyen bizottságában dolgozó magas rangú diplomatát kedden őrizetbe vettek, kritikusai azonnal felkapták, és újból felmerült, hogy negyedszer is bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.
„Intézményeink hitelessége forog kockán” – mondta Manon Aubry, az Európai Parlament baloldali frakciójának társelnöke.
– az akkori skandalum pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos vádak miatt következett be.
Mint arról beszámoltunk, a rendőrség őrizetbe vette Federica Mogherini volt bizottsági alelnököt, azt a balközép olasz politikust, aki 2014 és 2019 között vezette az EU külpolitikáját képviselő Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), valamint Stefano Sanninót, egy olasz köztisztviselőt, aki 2021-től az EKSZ főtitkára volt, amíg idén év elején le nem váltották.
Szardán vádat is emeltek ellenük.
Az Európai Ügyészség közölte: „erős a gyanúja”, hogy
és hogy ha a vádak bebizonyosodnak, „közbeszerzési csalást, korrupciót, összeférhetetlenséget és a szakmai titoktartás megsértését jelenthetnek”.
– közölte négy EU-tisztviselő a Politicoval.
Sannino idén év elején távozott főtitkári posztjáról, és fontos szerepet vállalt von der Leyen Bizottságában.
Az egyik uniós tisztviselő von der Leyen védelmére kelt, és inkább az EEAS-t hibáztatta, amely az EU-szerződések alapján önálló szolgálatként működik, és a főképviselő, Kallas – aki a 27 európai biztos egyike – irányítása alatt áll.
„Tudom, hogy azok, akik nem kedvelik von der Leyent, ezt fel fogják használni ellene, de ők mindent felhasználnak ellene” – mondta a tisztviselő. „Mivel von der Leyen elnök asszony a legismertebb vezető Brüsszelben, mindent rá kennek” – tette hozzá a tisztviselő.
– tette hozzá.
A botrány időzítése azért is fontos, mert az euroszkeptikus, patrióta pártok népszerűségének növekedéséhez már eddig is hozzájárult a választók e, miközben az EU mind a tömbön belüli, mind az azon kívüli országokat megpróbálja nyomás alá helyezni saját korrupciós botrányaik miatt.
A keddi razziák előzménye a 2022-es „Katargate” botrány, amikor a Perzsa-öbölbeli államot azzal vádolták, hogy megvesztegetésekkel és ajándékokkal próbált befolyásolni európai parlamenti képviselőket, valamint az idei, a kínai technológiai óriás Huawei európai lobbitevékenységeivel kapcsolatos megvesztegetési nyomozás.
Ezek a vizsgálatok az Európai Parlament tagjait is érintették, és akkor a Bizottság tisztviselői gyorsan elhatárolódtak a botrányoktól, és kizárólag a törvényhozókra hárították a felelősséget.
De a Bizottság sem úszta meg a szabálytalanságokra vonatkozó vádakat.
Von der Leyen maga is megkapta a magáét az EU bíróságától, amely idén úgy döntött, hogy nem lett volna szabad eltitkolnia a nyilvánosság elől azokat a szöveges üzeneteket, amelyeket a Covid-19-járvány idején a Pfizer gyógyszeripari óriáscég vezérigazgatójával váltott.
A keddi leleplezések sokkal veszélyesebbek a Bizottság számára, tekintettel a gyanúsítottak magas rangjára és a velük szemben felhozott vádak súlyosságára.
Miután az Európai Bizottság alelnöke és az EEAS vezetője volt, Mogherinit 2020-ban a College of Europe rektorává nevezték ki, annak ellenére, hogy egyesek szerint nem volt alkalmas a posztra, nem felel meg a kritériumoknak, és hónapokkal a határidő lejárta után jelentkezett a versenyre.
Sannino, egykori olasz diplomata, az EEAS legfőbb tisztviselője volt, jelenleg pedig a Bizottság közel-keleti, észak-afrikai és öböl-menti osztályának főigazgatója.
Cristiano Sebastiani, az EU egyik legnagyobb szakszervezetének, a Renouveau & Démocratie-nak a munkavállalói képviselője elmondta, hogy ha a vádak beigazolódnak, azok
Elmondta, hogy „több tucat üzenetet” kapott az EU-s munkavállalóktól, akik aggódnak a hírnévrombolás miatt.
„Ez nem jó az uniós intézményeknek és a Bizottság szolgálatainak. Nem jó Európának, eltereli a figyelmet más dolgokról” – mondta egy bizottsági tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy szabadon beszélhessen.
„Ez az elitizmus azt a képzetet kelti, hogy egy informális hálózat tagjait kedvezményezett helyzetbe hoznak. Ráadásul Mogherini az egyik legsikeresebb [uniós főképviselő] volt, ez nem jó a diplomácia szempontjából” – tette hozzá a Politico szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!