
Súlyos ügy az EU-ban. Ursula von der Leyen hatalmát és a brüsszeli bürokráciát alapjaiban rengetheti meg Federica Mogherini korrupciós botránya
Fotó: MTI/Purger Tamás
Ursula von der Leyen egy generáció óta az EU elszámoltathatóságának legnagyobb kihívásával szembesül a legújabb, csalás ügyében zajló nyomozás miatt, amely két, a legnagyobbak közé tartozó nevet érint Brüsszelben, és teljes körű válsággá fajulhat – mutat rá a Politico.
2025. december 03., 20:582025. december 03., 20:58
Az EU-s „progresszív” fődosorhoz közel álló kiadvány szerint pontosan egy évvel második megbízatásának kezdete után, amikor máris kérdések merültek fel átláthatóság iránti elkötelezettségével kapcsolatban, és miközben feszültségek alakultak ki a közös külpolitika kapcsán,
Az Európai Ügyészség bejelentése, miszerint az EU volt külügyi vezetőjét és egy jelenleg von der Leyen bizottságában dolgozó magas rangú diplomatát kedden őrizetbe vettek, kritikusai azonnal felkapták, és újból felmerült, hogy negyedszer is bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.
„Intézményeink hitelessége forog kockán” – mondta Manon Aubry, az Európai Parlament baloldali frakciójának társelnöke.
– az akkori skandalum pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos vádak miatt következett be.
Mint arról beszámoltunk, a rendőrség őrizetbe vette Federica Mogherini volt bizottsági alelnököt, azt a balközép olasz politikust, aki 2014 és 2019 között vezette az EU külpolitikáját képviselő Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), valamint Stefano Sanninót, egy olasz köztisztviselőt, aki 2021-től az EKSZ főtitkára volt, amíg idén év elején le nem váltották.
Szardán vádat is emeltek ellenük.
Az Európai Ügyészség közölte: „erős a gyanúja”, hogy
és hogy ha a vádak bebizonyosodnak, „közbeszerzési csalást, korrupciót, összeférhetetlenséget és a szakmai titoktartás megsértését jelenthetnek”.
– közölte négy EU-tisztviselő a Politicoval.
Sannino idén év elején távozott főtitkári posztjáról, és fontos szerepet vállalt von der Leyen Bizottságában.
Az egyik uniós tisztviselő von der Leyen védelmére kelt, és inkább az EEAS-t hibáztatta, amely az EU-szerződések alapján önálló szolgálatként működik, és a főképviselő, Kallas – aki a 27 európai biztos egyike – irányítása alatt áll.
„Tudom, hogy azok, akik nem kedvelik von der Leyent, ezt fel fogják használni ellene, de ők mindent felhasználnak ellene” – mondta a tisztviselő. „Mivel von der Leyen elnök asszony a legismertebb vezető Brüsszelben, mindent rá kennek” – tette hozzá a tisztviselő.
– tette hozzá.
A botrány időzítése azért is fontos, mert az euroszkeptikus, patrióta pártok népszerűségének növekedéséhez már eddig is hozzájárult a választók e, miközben az EU mind a tömbön belüli, mind az azon kívüli országokat megpróbálja nyomás alá helyezni saját korrupciós botrányaik miatt.
A keddi razziák előzménye a 2022-es „Katargate” botrány, amikor a Perzsa-öbölbeli államot azzal vádolták, hogy megvesztegetésekkel és ajándékokkal próbált befolyásolni európai parlamenti képviselőket, valamint az idei, a kínai technológiai óriás Huawei európai lobbitevékenységeivel kapcsolatos megvesztegetési nyomozás.
Ezek a vizsgálatok az Európai Parlament tagjait is érintették, és akkor a Bizottság tisztviselői gyorsan elhatárolódtak a botrányoktól, és kizárólag a törvényhozókra hárították a felelősséget.
De a Bizottság sem úszta meg a szabálytalanságokra vonatkozó vádakat.
Von der Leyen maga is megkapta a magáét az EU bíróságától, amely idén úgy döntött, hogy nem lett volna szabad eltitkolnia a nyilvánosság elől azokat a szöveges üzeneteket, amelyeket a Covid-19-járvány idején a Pfizer gyógyszeripari óriáscég vezérigazgatójával váltott.
A keddi leleplezések sokkal veszélyesebbek a Bizottság számára, tekintettel a gyanúsítottak magas rangjára és a velük szemben felhozott vádak súlyosságára.
Miután az Európai Bizottság alelnöke és az EEAS vezetője volt, Mogherinit 2020-ban a College of Europe rektorává nevezték ki, annak ellenére, hogy egyesek szerint nem volt alkalmas a posztra, nem felel meg a kritériumoknak, és hónapokkal a határidő lejárta után jelentkezett a versenyre.
Sannino, egykori olasz diplomata, az EEAS legfőbb tisztviselője volt, jelenleg pedig a Bizottság közel-keleti, észak-afrikai és öböl-menti osztályának főigazgatója.
Cristiano Sebastiani, az EU egyik legnagyobb szakszervezetének, a Renouveau & Démocratie-nak a munkavállalói képviselője elmondta, hogy ha a vádak beigazolódnak, azok
Elmondta, hogy „több tucat üzenetet” kapott az EU-s munkavállalóktól, akik aggódnak a hírnévrombolás miatt.
„Ez nem jó az uniós intézményeknek és a Bizottság szolgálatainak. Nem jó Európának, eltereli a figyelmet más dolgokról” – mondta egy bizottsági tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy szabadon beszélhessen.
„Ez az elitizmus azt a képzetet kelti, hogy egy informális hálózat tagjait kedvezményezett helyzetbe hoznak. Ráadásul Mogherini az egyik legsikeresebb [uniós főképviselő] volt, ez nem jó a diplomácia szempontjából” – tette hozzá a Politico szerint.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!