Érkezik az erősítés: az amerikaiak Abrams harckocsikat adnak Ukrajnának, az ukránok közben feladták Szoledart

•  Fotó: US Army

Fotó: US Army

Az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Ukrajnának – jelentette be Joe Biden elnök szerdán Washingtonban.

Hírösszefoglaló

2023. január 26., 09:262023. január 26., 09:26

2023. január 26., 09:592023. január 26., 09:59

Az elnök a Fehér Házban tartott tájékoztatón elmondta, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter javaslatára 31 harci járművet juttatnak el Ukrajnába, ami egy ukrán zászlóaljnak felel meg. Megjegyezte, hogy az Abrams használata és karbantartása nagyon összetett feladat, ezért az Egyesült Államok olyan alkatrészeket és felszereléseket ad az eszközökkel, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik a harckocsik használatát a hadszíntéren.

Joe Biden elmondta, hogy a harckocsik szállítása a szövetségesekkel egyeztetve történik. Közölte, hogy szerdán reggel megbeszélést tartott a német kancellárral, a brit és az olasz miniszterelnökkel, valamint a francia elnökkel Ukrajna teljes körű támogatásáról.

Az amerikai védelmi minisztérium szerdán közleményt adott ki az újabb felajánlás részleteivel kapcsolatban. Ennek alapján

a 31 Abrams harkocsihoz 120 milliméteres lövedékeket és egyéb lőszereket is adnak, valamint a csomagban szerepel további 8 taktikai jármű, több kiszolgáló jármű felszerelésekkel és a kiképzés, karbantartás anyagi fedezete.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az Abrams harckocsikat az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében szállítják majd, ami azt jelneti, hogy közbeszerzési eljáráson keresztül vásárolják meg, és nem az amerikai hadsereg készletéből hívják le. Az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 4 ezer M1 Abrams harckocsival rendelkezik.

A harckocsikra vonatkozó amerikai lépés megfelel a német igénynek, amelyet Olaf Scholz kancellár támasztott, miszerint szeretnének amerikai elköteleződést látni a harckocsikat illetően, mielőtt Németország dönt Leopard-típusú harckocsik ukrajnai szállításáról.

Az Egyesült Államok kormánya még a múlt héten is ellenezte, hogy a legmodernebb típusú harckocsit küldje Ukrajnának. Arra hivatkozott, hogy az eszköz kezelése bonyolult, fenntartása pedig túlságosan nagy költséget jelent. A védelmi politikáért felelős helyettes-államtitkár, Colin Kahl újságírók előtt arról beszélt, hogy az Abrams harci járművek összetett és drága eszközök, amelyeket nehéz karbantartani és a kiképzés is nehéznek számít. Úgy fogalmazott, hogy „nem kellene az ukránokat olyan rendszerekkel ellátni, amelyeket nem tudnak javítani és fenntartani, valamint hosszú távon nem engedhetik meg maguknak”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök üdvözölte az amerikai és a német harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéseket, de Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől.

A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel hozzávetőleg harminc AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez.

A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.

Sunak ugyanakkor azt kérte a szövetséges vezetőktől, hogy a következő hetekben és hónapokban nyújtsanak még intenzívebb támogatást Ukrajnának.

A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására - fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni „válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.

Mindeközben szerda este orosz sajtóforrások azt közölték, hogy az orosz egységek behatoltak a Donyecktől mintegy ötven kilométerre délnyugatra fekvő Vuhledarba.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott kormányzója a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz erők, különösen a Wagner magánhadsereg fegyveresei haladást értek el a külvárosokban a Bahmut birtoklásáért folytatott harcokban.

Ukrajna közben elismerte Szoledar elvesztését: Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője az ukrán rádió szerint bejelentette, hogy az ukrán erők kivonultak a kelet-ukrajnai városból.

„Erőink teljesítették legfőbb feladatukat: nem engedték meg az ellenségnek, hogy áttörjön a frontvonalon” – idézte a rádió a szóvivő szavait. A BBC-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva a szóvivő azt mondta, hogy a személyi állomány életének megmentése érdekében vonultak ki a stratégiai jelentőségű Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városból, és az előre előkészített védelmi vonalakon helyezkedtek el. Szavai szerint a Szoledart védő ukrán katonák a 3-5-szörös túlerővel szemben „igazi bravúrt” hajtottak végre, erőteljesen megtartva pozícióikat. „Óriási veszteségeket okoztak az ellenségnek, ahhoz hasonlót, amilyet a két csecsenföldi háborúban szenvedtek el az oroszok” – hangsúlyozta.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban azzal indokolta az ukrán csapatok kivonását Szoledarból, hogy „az orosz megszállók a földdel tették egyenlővé” a várost. Megerősítette ugyanakkor, hogy Bahmut városát változatlanul az ukrán erők ellenőrzik. Szavai szerint az ukrán katonák addig maradnak Bahmutban, ameddig „van pince, és amíg tartani tudják a területet”.

Az M1 Abrams amerikai általános (fő) harckocsi, amely az Amerikai Egyesült Államok hadseregének és Tengerészgyalogságának fő típusa. 1980-ban állították szolgálatba, három fő változatát rendszeresítették (M1, M1A1, M1A2). Névadója Creighton Abrams tábornok, aki az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke és a 37. Páncélos Ezred parancsnoka volt.

Az M1 Abrams harckocsit a Chrysler Defense cég tervezte, jelenleg a General Dynamics Corporation gyártja az ohiói Limában.

Az Abrams teste és tornya úgynevezett Dorchester páncélból épül fel, de ha szükséges, reaktív páncélzatot is lehet rá szerelni. Ez egy modern páncélzat, mely a speciális, keményített acélból készült üreges páncélzatban elhelyezett, döntött, rugalmasan rögzített nem-robbanó-reaktív rétegekből tevődik össze, amelyek a kumulatív páncéltörő töltetek hatásosságát 90%-kal csökkentik, így viszonylag vékony belső kompozit páncélzat is elegendő a legmodernebb rakéták és kinetikus lövedékek ellen.

Az üzemanyag és a lőszer külön védett helyre került. A lőszerrekesz lemezei gyengítéseket tartalmaznak, így ha – találat vagy más ok miatt – lőszerrobbanás következik be, a személyzet sérülésének a veszélye jelentősen kisebb, mert a robbanás energiája kifelé távozhat.

Az M1A1 és M1A2 (és a kísérleti M1E1) változatok fő fegyvere az M256A1 típusú 120 mm-es sima csövű ágyú. A Rheinmetall Rh 120 típusú, L/44 űrmérethosszú ágyú licencben gyártott változata.

Egy Abrams ára a felszereltségtől függően 5,7-8,2 millió, egy Leopardé 13-15 millió euró között változhat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban
2025. augusztus 30., szombat

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését

Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.

Izrael egyetlen csapással lefejezte a jemeni húszik vezetését