Érkezik az erősítés: az amerikaiak Abrams harckocsikat adnak Ukrajnának, az ukránok közben feladták Szoledart

•  Fotó: US Army

Fotó: US Army

Az Egyesült Államok Abrams típusú harckocsikat küld Ukrajnának – jelentette be Joe Biden elnök szerdán Washingtonban.

Hírösszefoglaló

2023. január 26., 09:262023. január 26., 09:26

2023. január 26., 09:592023. január 26., 09:59

Az elnök a Fehér Házban tartott tájékoztatón elmondta, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter javaslatára 31 harci járművet juttatnak el Ukrajnába, ami egy ukrán zászlóaljnak felel meg. Megjegyezte, hogy az Abrams használata és karbantartása nagyon összetett feladat, ezért az Egyesült Államok olyan alkatrészeket és felszereléseket ad az eszközökkel, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik a harckocsik használatát a hadszíntéren.

Joe Biden elmondta, hogy a harckocsik szállítása a szövetségesekkel egyeztetve történik. Közölte, hogy szerdán reggel megbeszélést tartott a német kancellárral, a brit és az olasz miniszterelnökkel, valamint a francia elnökkel Ukrajna teljes körű támogatásáról.

Az amerikai védelmi minisztérium szerdán közleményt adott ki az újabb felajánlás részleteivel kapcsolatban. Ennek alapján

a 31 Abrams harkocsihoz 120 milliméteres lövedékeket és egyéb lőszereket is adnak, valamint a csomagban szerepel további 8 taktikai jármű, több kiszolgáló jármű felszerelésekkel és a kiképzés, karbantartás anyagi fedezete.

A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az Abrams harckocsikat az Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében szállítják majd, ami azt jelneti, hogy közbeszerzési eljáráson keresztül vásárolják meg, és nem az amerikai hadsereg készletéből hívják le. Az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 4 ezer M1 Abrams harckocsival rendelkezik.

A harckocsikra vonatkozó amerikai lépés megfelel a német igénynek, amelyet Olaf Scholz kancellár támasztott, miszerint szeretnének amerikai elköteleződést látni a harckocsikat illetően, mielőtt Németország dönt Leopard-típusú harckocsik ukrajnai szállításáról.

Az Egyesült Államok kormánya még a múlt héten is ellenezte, hogy a legmodernebb típusú harckocsit küldje Ukrajnának. Arra hivatkozott, hogy az eszköz kezelése bonyolult, fenntartása pedig túlságosan nagy költséget jelent. A védelmi politikáért felelős helyettes-államtitkár, Colin Kahl újságírók előtt arról beszélt, hogy az Abrams harci járművek összetett és drága eszközök, amelyeket nehéz karbantartani és a kiképzés is nehéznek számít. Úgy fogalmazott, hogy „nem kellene az ukránokat olyan rendszerekkel ellátni, amelyeket nem tudnak javítani és fenntartani, valamint hosszú távon nem engedhetik meg maguknak”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök üdvözölte az amerikai és a német harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéseket, de Ukrajna még erőteljesebb támogatását kérte a szövetségesektől.

A nagy nyugati NATO-szövetségesek közül azonban elsőként London hozott döntést hasonló segítségnyújtásról: a Downing Street január 15-én jelentette be, hogy Ukrajna 14 Challenger 2 harckocsit kap Nagy-Britanniától, és a fegyverszállítási csomagban szerepel hozzávetőleg harminc AS-90 önjáró löveg is.

A Challenger 2 brit tervezésű és gyártású, 120 milliméteres löveggel felszerelt, 75 tonna össztömegű harckocsi, amely 1998 óta áll hadrendben a brit hadseregben.

Az ugyancsak brit tervezésű és gyártású, 45,7 tonna önsúlyú AS-90-es önjáró lövegeket 1992-ben rendszeresítették a brit fegyveres erőknél.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerda esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak tárgyalt az amerikai, a német, a francia és az olasz vezetőkkel, akiknek kifejezte elismerését a harckocsik ukrajnai szállításáról hozott döntéshez.

A brit kormányfő a Downing Street szóvivője szerint kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a döntés más országokat is a példa követésére sarkallhat.

Sunak ugyanakkor azt kérte a szövetséges vezetőktől, hogy a következő hetekben és hónapokban nyújtsanak még intenzívebb támogatást Ukrajnának.

A brit kormányfő véleménye szerint Oroszország egyértelműen hátrányba került, és lehetőség nyílt a nemzetközi közösség számára a tartós ukrajnai béke megteremtését célzó erőfeszítések gyorsítására - fogalmazott szerdai tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal szóvivője.

A Downing Street illetékese szerint a telefonos egyeztetésen mindegyik vezető elismeréssel szólt a hadianyag-szállítások erőteljes összehangoltságáról, valamint az Ukrajnának nyújtott folyamatos humanitárius és gazdasági támogatásról a civil infrastruktúra elleni „válogatás nélküli és barbár” orosz támadások közepette.

Mindeközben szerda este orosz sajtóforrások azt közölték, hogy az orosz egységek behatoltak a Donyecktől mintegy ötven kilométerre délnyugatra fekvő Vuhledarba.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától jórészt elcsatolt donyecki régió megbízott kormányzója a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz erők, különösen a Wagner magánhadsereg fegyveresei haladást értek el a külvárosokban a Bahmut birtoklásáért folytatott harcokban.

Ukrajna közben elismerte Szoledar elvesztését: Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője az ukrán rádió szerint bejelentette, hogy az ukrán erők kivonultak a kelet-ukrajnai városból.

„Erőink teljesítették legfőbb feladatukat: nem engedték meg az ellenségnek, hogy áttörjön a frontvonalon” – idézte a rádió a szóvivő szavait. A BBC-Ukrajina hírportálnak nyilatkozva a szóvivő azt mondta, hogy a személyi állomány életének megmentése érdekében vonultak ki a stratégiai jelentőségű Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városból, és az előre előkészített védelmi vonalakon helyezkedtek el. Szavai szerint a Szoledart védő ukrán katonák a 3-5-szörös túlerővel szemben „igazi bravúrt” hajtottak végre, erőteljesen megtartva pozícióikat. „Óriási veszteségeket okoztak az ellenségnek, ahhoz hasonlót, amilyet a két csecsenföldi háborúban szenvedtek el az oroszok” – hangsúlyozta.

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője egy tévéműsorban azzal indokolta az ukrán csapatok kivonását Szoledarból, hogy „az orosz megszállók a földdel tették egyenlővé” a várost. Megerősítette ugyanakkor, hogy Bahmut városát változatlanul az ukrán erők ellenőrzik. Szavai szerint az ukrán katonák addig maradnak Bahmutban, ameddig „van pince, és amíg tartani tudják a területet”.

Az M1 Abrams amerikai általános (fő) harckocsi, amely az Amerikai Egyesült Államok hadseregének és Tengerészgyalogságának fő típusa. 1980-ban állították szolgálatba, három fő változatát rendszeresítették (M1, M1A1, M1A2). Névadója Creighton Abrams tábornok, aki az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke és a 37. Páncélos Ezred parancsnoka volt.

Az M1 Abrams harckocsit a Chrysler Defense cég tervezte, jelenleg a General Dynamics Corporation gyártja az ohiói Limában.

Az Abrams teste és tornya úgynevezett Dorchester páncélból épül fel, de ha szükséges, reaktív páncélzatot is lehet rá szerelni. Ez egy modern páncélzat, mely a speciális, keményített acélból készült üreges páncélzatban elhelyezett, döntött, rugalmasan rögzített nem-robbanó-reaktív rétegekből tevődik össze, amelyek a kumulatív páncéltörő töltetek hatásosságát 90%-kal csökkentik, így viszonylag vékony belső kompozit páncélzat is elegendő a legmodernebb rakéták és kinetikus lövedékek ellen.

Az üzemanyag és a lőszer külön védett helyre került. A lőszerrekesz lemezei gyengítéseket tartalmaznak, így ha – találat vagy más ok miatt – lőszerrobbanás következik be, a személyzet sérülésének a veszélye jelentősen kisebb, mert a robbanás energiája kifelé távozhat.

Az M1A1 és M1A2 (és a kísérleti M1E1) változatok fő fegyvere az M256A1 típusú 120 mm-es sima csövű ágyú. A Rheinmetall Rh 120 típusú, L/44 űrmérethosszú ágyú licencben gyártott változata.

Egy Abrams ára a felszereltségtől függően 5,7-8,2 millió, egy Leopardé 13-15 millió euró között változhat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok
2025. október 16., csütörtök

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában
2025. október 16., csütörtök

Trump: engedélyezem Izraelnek a gázai akciók folytatását, ha a Hamász megsérti a fegyverszüneti megállapodást

Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.

Trump: engedélyezem Izraelnek a gázai akciók folytatását, ha a Hamász megsérti a fegyverszüneti megállapodást