Nem tetszik az ítélet. Biden szerint a legfelsőbb bíróság döntése nyomán az elnök hatalma jelentősen megnőtt
Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden elnök hétfőn elítélte a legfelsőbb bíróság döntését, amely kimondta, hogy az elnököknek abszolút mentelmi joguk van a büntetőeljárás alól a hivatalos minősőgükben végrehajtott tetteik kapcsán, és Donald Trump volt elnök esetleges második ciklusának veszélyeire figyelmeztetett.
2024. július 02., 09:302024. július 02., 09:30
2024. július 02., 09:442024. július 02., 09:44
„Amerikában nincsenek királyok. Mindenki, mindannyian egyenlőek vagyunk a törvény előtt. Senki, senki sem áll a törvény felett, még az Egyesült Államok elnöke sem” – mondta Biden a Fehér Házban tartott beszédében a CNN szerint.
„A Legfelsőbb Bíróság mai döntésével az elnöki mentelmi jogról ez alapvetően megváltozott. Gyakorlatilag nincsenek korlátok arra vonatkozóan, hogy mit tehet az elnök. Ez egy alapvetően új elv, és veszélyes precedens, mert a hivatal hatalmát többé nem fogja korlátozni a törvény, még az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságát is beleértve” – jegyezte meg.
Biden többször figyelmeztetett arra, hogy
A kimondottan politikai tartalmú beszéd Biden kampánya szempontjából kritikus pillanatban hangzott el, amikor megpróbálja eloszlatni a korával kapcsolatos, a múlt heti elnökjelölti vitán nyújtott teljesítménye által felerősített, rágóta fennálló aggályokat. Bizonytalan teljesítménye aggodalmat keltett néhány nagy adományozója körében, és kényelmetlen kérdéseket vetett fel a demokraták számára, hogy egyáltalán maradjon-e a jelöltjük, nem hogy további négy évet töltsön a Fehér Házban.
A hétfői beszéd során Biden élénknek tűnt, és energikusan olvasott fel súgógépből a Fehér Ház Cross Halljában. Kérdésekre azonban nem válaszolt, ötperces, megírt nyilatkozata után azonnal távozott.
Biden utalt a 2021. január 6-i, az amerikai Capitoliumban kitört lázadásra, és azt „Amerika története egyik legsötétebb napjának” nevezte. Azt mondta, hogy
Biden azt kommentálta, hogy a nap során a legfelsőbb bíróság abban az ügyben, amelyet Donald Trump korábbi elnök kezdeményezett az ellene emelt bűnvádi eljárás nyomán, kimondta: büntetlenség illeti meg az Egyesült Államok elnökét hivatalos minőségében hozott intézkedéseinél.
Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő bírói tanács 6:3 arányban hozta meg a döntést, amelyben kimondják, hogy hatalmi ágak szétválasztásának alapján, az elnöki hatalom természetéből fakadóan egy korábbi elnököt abszolút immunitás illet meg a büntetőjogi felelősségre vonás alól az alkotmányos felhatalmazásának körén belül tett cselekedeteinél. A legfelsőbb bíróság vezető bírája, John Roberts által jegyzett határozatban az is olvasható, hogy
Annak eldöntését ugyanakkor, hogy a volt elnökök immunitásáról hozott megállapítás milyen mértékben alkalmazható Donald Trump büntetőügyére, a legfelsőbb bíróság visszautalta alacsonyabb szintű bíróság illetékességű körébe.
A legfelsőbb bíróság annak nyomán tárgyalta az ügyet, hogy Donald Trump ellen a szövetségi ügyészség bűnvádat emelt a 2020. novemberi elnökválasztást követően a hatalomátadás folyamatával és részben a 2021. január 6-án történtekkel összefüggésben. A vádpontok között szerepel, hogy Donald Trump bűnszervezetben az Egyesült Államokkal szembeni csalást követett el, valamint hivatalos eljárást akadályozott.
Ezt követően került a kérdés eldöntése a legfelsőbb bírósághoz, amely még áprilisban hallgatta meg Donald Trump jogi képviselőinek érveit, valamint a vádat emelő szövetségi különleges ügyész, Jack Smith képviselőinek érveit.
A hétfőn közölt határozatból az is kiderül, hogy a kilenctagú legfelsőbb bírósági tanács hat konzervatívnak mondott tagja szavazott a döntés mellett, míg a három liberális jogász ellene.
Donald Trump a döntés nyilvánosságra hozatalát követően a közösségi médiaoldalán méltatta azt.
– fogalmazott.
Jack Smith különleges ügyész hivatala közvetlenül a döntés megjelenését követően nem kommentálta a határozatot. Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezető szenátora élesen bírálta a legfelsőbb bíróságot, és úgy fogalmazott, hogy szomorú nap az amerikai demokrácia számára.
Az elnöki immunitás kérdése felmerült az elnökjelölti televíziós vitában is, amelyet június 27-én tartottak Joe Biden demokrata és Donald Trump republikánus jelölt között.
Az Egyesült Államok létrejötte óta közmegegyezés volt arról, hogy az elnököt büntetlenség illeti meg, de miután Donald Trump ellen, első volt elnökként, hivatali időszakában elkövetett cselekményért indult bűneljárás, a legfelsőbb bíróságnak kellett döntést hoznia, ami precedensként és általános iránymutatásként szolgál a jövőre vonatkozóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!