
Az ukrajnai fiatalok mozgósítása nem történhet szelektív módon, mert az etnikai alapú diszkriminációhoz vezethet – mutatott rá a bukaresti Külügyminisztérium, amely aggodalmát fejezte ki a helyzet kapcsán, amely a Csernyivci régióban a román nemzetiségű lakók tüntetéseihez vezetett.
2014. július 29., 17:452014. július 29., 17:45
„A külügyminisztérium közelről figyeli a mozgósítási folyamatot, miután a román nemzetiségű polgárok elégedetlenségüknek adtak hangot, ami mind családjuk, mind a romániai közvélemény körében aggodalmat gerjeszt” – olvasható a külügyi tárca által kedden kiadott közleményben.
A román illetékesek ezzel kapcsolatos aggodalmait tolmácsolták Ukrajna bukaresti nagykövetének, de Románia kijevi nagykövetségén keresztül a központi ukrán hatóságoknak is.
A külügy szerint a román hatóságok „további adatokat és tisztázást kértek a fiatalok jelenleg zajló mozgósításával kapcsolatosan, megértést tanúsítva bármely állam természetes szükségletei iránt, amelyek a biztonság fenntartását és a területi épség megóvását érintik, és tolmácsolták a román fél elvárását, hogy ezek a folyamatok ne legyenek szelektívek, ami etnikai alapú diszkriminációt jelentene.”
„Miért harcoljanak a románok Kelet-Ukrajnában?”
Csernyivci régió lakossága továbbra is tiltakozik a Kijev által bejelentett részleges mozgósítás miatt, mivel nem értik, miért kell a jelentős román közösségnek lakóhelyül szolgáló Észak-Bukovinában élő fiatalokat kelet-ukrajnai katonai műveletekben bevetni – tudatta a Bucpress.eu, amely azt is hozzáteszi, hogy Csernyivci régió főbb útvonalai továbbra is blokád alatt vannak.
Az idézett forrás szerint az EBESZ Csernyivci régióban tartózkodó megfigyelői találkoztak a tüntetőkkel, és biztosították őket, hogy figyelembe veszik a tiltakozók véleményét a küldetésről szóló jelentés összeállításakor.
Herţa tartomány lakói az ukrán államfőhöz, a parlamenthez, a védelmi miniszterhez, a régió vezetéséhez és más intézményekhez fordultak a fiatalok behívóparancsainak visszavonását kérve. Megjegyezték: a Csernyivci régióban élő románok mindig békés emberek voltak, és nem akarják, hogy Ukrajnában vér folyjon.
A Külügyminisztérium honlapján feltüntetett adatok szerint az ukrajnai román közösség lélekszáma a harmadik legnagyobb lenne Ukrajnában az ukránok és az oroszok után, ha nem osztanák fel románokra (151 ezer fő) és moldávokra (258 ezer fő). Csernyivci régióban 181 780 román ajkú személy él, Kárpátalján pedig 32 152 román.
Odessza régióban a legutóbbi népszámláláskor 724-en vallották magukat románnak, 132 751-en pedig moldávnak. További, románok által tömbben lakott régiók: Kirovograd, Nyikolajev, Herszon, Ananijev és Balta.
Tüntetnek Kárpátalján is
Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson is, miközben a közeli Beregrákoson második napja tartották lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.
A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.
A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
szóljon hozzá!