Magyarázkodik. Oana Ţoiu román külügyminiszter megpróbálta kimagyarázni, hogy az amerikai külügy ismét felelevenítette a Bukaresttel szemben a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése miatt megfogalmazott bírálatokat
Fotó: Facebook/Oana Țoiu
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését, megemlítve, hogy még mindig nem sikerült teljes mértékben tisztázni a döntés hátterét.
2025. augusztus 15., 16:032025. augusztus 15., 16:03
A bukaresti diplomácia vezetője szerint részben jogosak a bírálatok, de inkább csak azzal kapcsolatosan, hogyan kommunikálták a döntést. „Szeretnék néhány dolgot tisztázni. Először is, a választások érvénytelenítéséhez vezető okok egyértelműségével kapcsolatos kritika nem új információ, hanem én és sok kollégám is beszéltünk róla az elmúlt hónapokban. Sőt,
Mind a választások érvénytelenítése, mind a külügyminisztérium jelentésének nagy része a NATO közös nyilatkozatát megelőzően történt, tehát az Amerikai Egyesült Államok nyilatkozatát is megelőző pillanatban, amely elismeri az Oroszországi Föderáció által bizonyos területeken folytatott beavatkozást és hibrid háborút, és amelyben Románia kifejezetten említésre kerül” – nyilatkozta Oana Ţoiu csütörtök este a B1 Tv-ben.
A külügyminiszter megpróbálta a saját értelmezése szerint megmagyarázni a jelentés azon részét, amely az elnökválasztás alkotmánybíróság általi érvénytelenítéséről szól.
– fogalmazott.
Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által az emberi jogok 2024-es romániai helyzetéről kiadott, kedden ismertetett jelentés megjegyzi, hogy
és vitatja Oroszország beavatkozását a közösségi médián keresztül, kijelentve, hogy „független megfigyelők szerint a közösségi médiában folytatott kampány egy román politikai párt organikus választási tevékenysége volt”.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
A jelentős emberi jogi problémák között szerepelnek a szabad sajtó megfelelő működésével kapcsolatos kérdések, valamint rámutatnak néhány hiányosságra a munkavállalók jogainak védelme, a gyermekek védelme, valamint az antiszemitizmus növekedése terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!