Budapest: parlamenti határozattervezet a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről

Tíz éve, 2001. június 19-én fogadta el a magyar Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló és az úgynevezett státustörvényt, ami jól szimbolizálja, hogy a kulturális örökségvédelem a nemzetpolitika egyik eszköze – mondta a két jogszabály tízéves jubileuma alkalmából tartott hétfői budapesti sajtótájékoztatón Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a KÖH budai székházában július 2-ig látható Közös tér - Közös örökség című kiállításról szólva kiemelte azt a fotókon is bemutatott örökségvédelmi munkát, amelynek köszönhetően csaknem 300 határon túli magyar műemlék újulhatott meg. Az 1999-ben elindított program forrásai 2007-ben megszűntek, így a munka öt évig gyakorlatilag források nélkül kellett, hogy működjön – emlékeztetett.

Tőkés László református püspök, EP-képviselő az elmúlt egy évben elfogadott trianoni emléktörvényről, a kettős állampolgárságról szóló törvényről, valamint az új alkotmányról szólva kifejtette: a három jogszabály korszakos jelentőségű „nemzetpolitikai alappillér”. Az Európai Parlament képviselője hozzátette: reményei szerint rövidesen helyreáll a leépült határon túli örökségvédelmi munka is.

Tőkés László bejelentette: a Schmitt Pál államfőnél tett tavaszi látogatásakor állapodtak meg abban, hogy kezdeményezik a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről szóló parlamenti határozattervezet kidolgozását. A munka a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban meg is kezdődött, majd a KMAT szövegváltozata mellett a KÖH és a közigazgatási tárca is készített egy-egy verziót.

„Az Országgyűlés kulturális bizottságát, illetve a kulturális államtitkárt kértük fel a határozattervezet beterjesztésre\" – árulta el Tőkés László, hozzátéve: várakozásai szerint a parlament ősszel fogadhatja el az indítványt. Az MTI kérdésre válaszolva Tőkés László közölte: a tervezet létrehozna egy magyar nemzeti értéktárat, bevezetné a magyar nemzeti örökség címet és többek között ösztönözné az anyaországi és határon túli magyar területek közötti turizmus fejlesztését is.

Tamási Judit úgy vélte: a létrehozandó örökségi listára olyan értékeket érdemes felvenni, amelyek a magyarság hírét viszik Európa-szerte, egyben kifejezik a nemzet összetartozását. A KÖH vezetője az MTI-nek elmondta: előkészületben van a határon túli magyar műemlékvédelmi program újraindítása is.