A rendezvényen volt és jelenlegi EBESZ-szakértők, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosi Irodájának munkatársai, a nyelvhasználati jogi kérdések, valamint a multikulturalitás területének független szakértői tartottak előadásokat. Személyes tapasztalatairól beszélt ugyanakkor a BBTE néhány tanára is. A közmeghallgatás elsősorban az EP-képviselőknek, valamint az oktatásügy, a kultúra, a nyelvjogok és az esélyegyenlőség területén tevékenykedő lobbiszervezetek szakembereinek szólt. A hallgatóság soraiban szorgalmasan jegyzetelt a román állandó képviselet egyik beosztottja is.
Az előadásokkal a kolozsvári képviselő voltaképpen annak a nyilatkozattervezetnek próbált hátszelet biztosítani, amelyet Kelemen Atilla és Szabó Károly képviselőtársaival júniusban bocsátott aláírásra. A dokumentum elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvű állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsanak olyan jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát a vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A nyilatkozat akkor válhatna az Európai Parlament hivatalos dokumentumává, ha október 25. előtt 393 képviselő aláírását sikerülne ehhez megszerezni. Kónya-Hamar Sándor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy eddig mintegy 200 aláírást sikerült összegyűjteni. „Ha fölvették Romániát a megoldatlan gondjaival, akkor legyen bátorsága az Uniónak vállalni, hogy a magyar egyetem saját ügye, és a megoldásban feladatot kell vállalnia” – jelentette ki az RMDSZ képviselője.
A közmeghallgatáson Robert Philipson professzor az európai többnyelvű egyetemek tapasztalatairól, a többféle kultúra találkozásának kedvező hatásairól beszélt. Megállapította, a BBTE internetes oldala arról tanúskodik, a multikulturalizmus nem erőssége az intézménynek.
Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság elnöke megerősítette: sok mindent kellene javítani ahhoz, hogy a Babeş–Bolyai Egyetemen valódi multikulturális légkör alakuljon ki. Elismerte, a nemzeti kisebbségnek joga van szorgalmazni az önálló felsőoktatási intézményt. Másfelől azonban alaposan megvizsgálandó és szakmai szempontból is mérlegelendő kérdésnek tartotta, hogy a BBTE szétválasztása vagy az egységes intézmény megtartása lenne-e jobb.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.