Brüsszelben számolni kell a keletiekkel – Johannis sokáig Merkelt követte, Orbán sikeresen harcolt az uniós egyezkedéseken

„Ebben a tekintetben nem várható változás, a román diplomácia továbbá a kétfejűsége miatt sem képes egyértelmű álláspontra helyezkedni. Az elnök és a kormány közötti ellentétek erre a területre legalábbis erőteljesen rányomták a bélyegüket az elmúlt években” – hangsúlyozta a politológus.

Radu Carp, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának tanára ésszerűnek nevezte a brüsszeli kompromisszumot. Úgy véli, a Megújítjuk Európát (Renew Europe) nagyot nyer Charles Michel európai tanácsi elnökségével, de azzal is, hogy

A román állásponttal kapcsolatban a szakértő lapunk megkeresésére elmondta, Johannis nem csatlakozott a visegrádiakhoz, de egy alternatív megoldással sem állt elő, egy az egyben Merkel vonalát követte. Carp azt is kiemelte, hogy Michel és Von der Leyen meggyőződéses föderalisták, így valószínűsíthető a szövetségi Európa tervének fellendítése. Megjegyezte ugyanakkor, Közép-Európa országai ezzel nem értenek egyet, ami ütközetet valószínűsít. „Románia erős képviselettel rendelkezik a döntéshozó körben, mivel Johannis közel áll Merkelhez, Cioloş pedig a Renew Europe parlamenti csoportjának vezetője. A kérdés csak az, hogyan használják ki ezt az előnyös pozíciót.”

Merkel visszavonulása

A Bukaresti Egyetem tanára kiemelte:

Radu Carp úgy véli, a jelenlegi egyezség az intézmények vonatkozásában egy erőteljes és sikeres visszavonulást tesz lehetővé a német kancellárnak, még az eredetileg kitűzött 2021-es céldátum előtt. „Leyen az Európai Bizottság elnöki posztján, Annegret Kramp-Karrenbauer pedig a Kereszténydemokrata Unió élén, a játszma eldőlt, Merkel öröksége már működik” – fogalmazott az elemző.

Deák Dániel, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az elmúlt hetekben az Európai Parlament szerepe jelentősen leértékelődött, a csúcsjelöltek bukásával pedig egyértelművé vált, hogy az Európai Tanácshoz, tehát a nemzetállamok állam és kormányfőit összefogó testületéhez visszakerült a kezdeményezés.

– hangsúlyozta a Krónikának a szakértő. Úgy vélte, szintén komoly siker a régió számára, hogy a visegrádi négyek szoros együttműködésének köszönhetően sem Manfred Weber, sem Frans Timmermans nem lett az Európai Bizottság elnöke.

„Ursula von der Leyen győzelme már csak azért is előnyös, hiszen személye körül eddig nem voltak konfliktusok az Európai Unióban, így tiszta lapról indulhat a tagállamok és az Európai Bizottság kapcsolata. Annak köszönhetően, hogy a V4 államai ennyire összetartóak, az új elnök kénytelen lesz komolyan venni ezt a régiót. Világossá vált, hogy ezek nélkül az országok nélkül nem lehet döntést hozni az Európai Unióban, így a Jean-Claude Juncker által alkalmazott politikai nyomásgyakorlás helyett várhatóak kompromisszumkészebb lesz majd a hamarosan felálló új bizottság” – hangsúlyozta Deák Dániel.

Romlott a német alkupozíció

Az elemző úgy látja, a mostani folyamatok azt is jelzik, hogy jelentősen romlott Németország alkupozíciója, Angela Merkel jelöltjeit többször leszavazták a tagállamok az elmúlt hetekben, a V4 országok erős ellensúlynak bizonyultak. „Ez arra késztetheti Európa vezető hatalmát, hogy az Európai Bizottsághoz hasonlóan szakítson azzal a politikával, amelynek keretében számos intézkedést – például kötelező kvóta, közös adópolitika – rá akartak kényszeríteni a keleti tagállamokra. A következő öt évben csak úgy lehet sikeres Európa, ha teljesen új alapra helyezik a döntéshozatalt és a túlzott integráció erőltetése helyett a nemzetállamoknak nagyobb szerepet hagynak. Az Európai Parlamentben ugyanakkor továbbra is erős a balliberális oldal, így a különböző bevándorláspárti intézkedések felvetésére fel kell készülni, ezért is fogalmazott úgy Orbán Viktor, hogy a harc folytatódni fog” – vázolta fel a közeljövőt Deák Dániel.