Frans Timmermans, az uniós végrehajtó testület első alelnöke
Komoly aggodalomra adnak okot a román igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kihívások – állapítja meg az Európai Bizottság (EB) a Romániáról szerdán közzétett igazságügyi jelentésében.
2017. november 15., 13:302017. november 15., 13:30
2017. november 15., 14:492017. november 15., 14:49
Románia az Európai Bizottság több ajánlását is megfogadta, és jelentős haladást ért el a korrupció visszaszorítását és az igazságszolgáltatást érintő reformokat illetően, de további előrelépésekre van szükség ahhoz, hogy lezárják az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM), amelyet a brüsszeli bizottság a korrupció elleni romániai és bulgáriai fellépés és az igazságügyi reformfolyamat megfigyelésére hozott létre – jelentette ki Frans Timmermans, az uniós végrehajtó testület első alelnöke szerdán Brüsszelben.
Timmermans a bizottság Romániáról kiadott jelentését ismertetve elmondta, szükség van a megkezdett reformintézkedések folytatására. Az uniós testület ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlásokat Bukarest csak részben, egyelőre nem kielégítően teljesítette, noha jelentős, bizakodásra okot adó lépéseket tett a jogállamiságot biztosító intézményeinek megerősítése terén.
Az igazságszolgáltatás reformját az ország 2007-es csatlakozása óta figyelemmel kísérő EB friss jelentése szerint Románia csak részben ültette gyakorlatba azokat az ajánlásokat, amelyek a legutóbbi, ez év januárjában ismertetett jelentésben szerepeltek. Timmermans elmondta, a bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy az eddig elért eredményekkel, továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását szem előtt tartó politikai irányítással folytatott együttműködés révén Románia képes lesz teljesíteni az ajánlásokat, és lezárható lesz az uniós mechanizmus a bizottság 2019-ben lejáró mandátumának befejezése előtt.
„Bizonyos területeken észlelhető haladás, ám még rengeteg a tennivaló.
Bízom benne, hogy a román kormány továbbviszi a reformokat, nem történik visszafejlődés, és folytatni tudjuk az együttműködést annak érdekében, hogy még a most hivatalban lévő bizottság mandátuma alatt lezárjuk a CVM-et” – nyilatkozta Frans Timmermans.
Az EB legutóbbi, idén januárban közzétett jelentése számba vette a Románia által az elmúlt tíz évben megvalósított haladást és 12 pontot jelölt meg, amelyek teljesítésével lezárulhat az ellenőrzési mechanizmus. A szerdán közzétett jelentés szerint történt előrelépés, elsősorban a közbeszerzéseknél felmerülő érdekellentétek kiszűrését célzó rendszer (PREVENT) bevezetésével kapcsolatban, amelyet kielégítően gyakorlatba ültettek. A bizottság ugyanakkor megállapította, hogy az igazságügy reformja 2017-ben stagnált, és ez hátráltatta az ajánlások alkalmazását, sőt olyan területeken merülnek fel ismét problémák, amelyeket a januári jelentés lezártnak tekintett.
Az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kihívások is komoly aggodalomra adnak okot – szerepel a jelentésben. „A bizottság kitart amellett, hogy az állami intézmények közötti lojális együttműködéssel, a múltbeli megvalósításokra alapozó politikai irányultsággal és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartásával Romániának a közeljövőben sikerülni fog eleget tenni az MCV keretében megfogalmazott minden követelménynek” – idézi az Agerpres hírügynökség a jelentést, amely szerint a bizottság legközelebb 2018 végén tesz közzé hasonló véleményezést.
Románia és Bulgária 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatás terén tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt azonban 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót az ország schengeni tagsága ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!