Bírálja az ENSZ Izraelt újságírók megölése miatt – Tel-Aviv szerint egyikük Hamász-vezető volt

A halála előtt a közösségi médiában közzétett bejegyzéseiben az újságíró kritizálta a Hamászt.

A médiajogokért küzdő szervezetek és több ország, köztük Katar is elítélte a támadást.

Sarifot, Mohammed Kureikeht, az al-Dzsazíra másik tudósítóját, valamint Ibrahim Zaher, Mohammed Núfal és Moamen Aliva operatőröket hétfőn temették, miután rakétatalálat érte a sátrukat Gázában.

Gáza utcáin tömegek gyűltek össze a temetésekre. Anasz as-Sarif közismert személyiség volt, akinek több millió követője volt az interneten.

A Külföldi Sajtószövetség felháborodottságát fejezte ki a célzott gyilkosság miatt. Szerintük az izraeli hadsereg többször is „fegyveres harcosoknak” bélyegezte a palesztin újságírókat, gyakran ellenőrizhető bizonyítékok nélkül.

Az Újságírók Védelméért Bizottság (CPJ) kijelentette, hogy megdöbbentette a támadás, és hogy Izrael nem mzrarorr be bizonyítékot Sarif elleni vádjai alátámasztására.

„Izraelnek régóta dokumentált gyakorlata, hogy újságírókat terrorizmussal vádol, anélkül, hogy bármilyen hiteles bizonyítékot mutatna be” – tette hozzá a szervezet.

Ezek között szerepelnek „személyzeti névjegyzékek, terrorista-kiképzési tanfolyamok listái, telefonkönyvek és fizetési dokumentumok”.

A nyilvánosságra hozott anyagok a Gázai övezet északi részén működő Hamász-tagokat felsoroló táblázatok képernyőképei, amelyek a Hamász-tagok sérüléseit is feltüntetik, valamint a terrorszervezet kelet-dzsabálijai zászlóalja telefonkönyvének egy részlete.

A BBC azt állítja: nem látott bizonyítékot arra, hogy Sarif részt vett volna a jelenlegi háborúban, vagy továbbra is aktív tagja lenne a Hamásznak.

A CPJ szerint legalább 186 újságíró halt meg Izrael 2023 októberében kezdődött gázai katonai offenzívája óta – ez a leghalálosabb időszak az újságírók számára azóta, hogy 1992-ben elkezdték nyilvántartani az ilyen adatokat.

– írta az ENSZ Emberi Jogi Hivatala egy X-en közzétett bejegyzésében. „Azonnali, biztonságos és akadálytalan hozzáférést követelünk Gázához minden újságíró számára.”

A múlt hónapban a BBC és három másik hírügynökség – a Reuters, az AP és az AFP – közös nyilatkozatot adott ki, amelyben „mély aggodalmát” fejezte ki a Gázai övezetben dolgozó újságírók iránt, akik szerintük egyre kevésbé képesek eltartani magukat és családjaikat.

Az izraeli kormány nem engedi, hogy nemzetközi hírügynökségek szabadon tudósítsanak Gázából, ezért sok médium gázai tudósítókra támaszkodik a tudósításokhoz.

A gázai háború óráról órára egyre veszélyesebbé válik. Ha a katonai megoldás lehetséges lenne, a háború már véget ért volna – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.

Az uniós külügyi tanács rendkívüli, videókonferencia keretében tartott ülését követően az X-en közzétett üzenetében Kaja Kallas hangsúlyozta:

Nyilatkozatában a főképviselő úgy fogalmazott: „sürgetjük Izraelt, hogy engedélyezze további segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe és azok elosztását a rászorulók között”.

Kijelentette: az EU elítéli az al-Dzsazíra hírtelevízió öt újságírójának meggyilkolását, akik egy gázai kórházat ért izraeli légicsapásban vesztették életüket.

A tárgyalások útján elért kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása az egyetlen módja annak, hogy az izraeliek és a palesztinok békében, biztonságban és méltóságban élhessenek egymás mellett – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.