
Fotó: presidency.ro
A szövetségesek aggodalommal állapítják meg, hogy Oroszország nem tett eleget a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés szerinti kötelezettségeinek – jelentette ki az Észak-atlanti Tanács pénteken, azt követően, hogy az Egyesült Államok korábban a megállapodás megsértésével vádolta Moszkvát.
2023. február 03., 14:242023. február 03., 14:24
Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte: azzal, hogy Moszkva nem engedélyezte az ellenőrzéseket oroszországi katonai helyszíneken, megsértette szerződéses kötelezettségeit.
A NATO pénteken közzétett közleményében kiemelte: az, hogy Oroszország nem hajlandó összehívni a kétoldalú konzultatív bizottság ülését a szerződésben meghatározott időkereten belül, és 2022 augusztusa óta nem teszi lehetővé az Egyesült Államok ellenőrzési tevékenységeit orosz területen, megakadályozza Washingtont abban, hogy a szerződés szerinti jogait gyakorolja, továbbá aláássa az Egyesült Államok azon képességét, hogy megfelelően ellenőrizze, hogy Moszkva betartja-e kötelezettségeit.
Aláhúzták: a szerződés minden állam, köztük a NATO-szövetségesek nemzetbiztonsági érdekét szolgálja, Oroszország mulasztása azonban aláássa a megállapodás életképességét.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy teljesítse a szerződés szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy lehetővé teszi az ellenőrzéseket területén, és visszatér a kétoldalú konzultatív bizottságban való részvételhez” – tette hozzá közleményében az észak-atlanti katonai szövetség.
A hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló az Új START-szerződés 2011-ben lépett életbe, 2021-ben pedig öt évre meghosszabbították. A megállapodás rendelkezik egyebek között a nukleáris robbanófejek maximális számáról is.
Moszkva a lépést azzal a Washington és szövetségesei által életbe léptetett beutazási szankciókkal indokolta, melyekről Oroszország Ukrajnai ellen indított háborúja nyomán hoztak döntést.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
szóljon hozzá!