
Fotó: Joe Biden/Facebook
Őrült gazembernek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború kapcsán Joe Biden amerikai elnök egy szerdai kampányrendezvényen.
2024. február 22., 08:002024. február 22., 08:00
Biden San Franciscóban egy adománygyűjtő rendezvényen minősítette így az orosz elnököt.
„Van egy őrült gazember, az a fickó, Putyin, és mások is. És mindig aggódnunk kell egy nukleáris konfliktus miatt. De az emberiséget fenyegető egzisztenciális fenyegetés az éghajlatváltozás” – mondta Biden az adománygyűjtésen összegyűlteknek.
Az amerikai elnök az S.O.B. betűszót használta Putyinra, ami a son of a bitch – szó szerint „szukafattya” – rövidítése.
Az elnök azt mondta a jelenlévőknek, hogy „ha 10-15 évvel ezelőtt itt álltam volna, és mindezt mondtam volna, mindannyian azt gondolnák, hogy be kellene zárni”.
„Navalnijhoz hasonlítja magát, és azt mondja, hogy mivel az országunk kommunista országgá vált, őt is üldözik, ahogyan Navalnijt is üldözték. Honnan a fenéből jön ez?” - mondta Biden a teremben lévő riporterek szerint.
Pénteken pedig azt ígérte, hogy Alekszej Navalnij halála miatt „jelentős” szankciókat jelent be Oroszország ellen.
Joe Biden arról híres, hogy négyszemközt gyakran káromkodik. A konzervatív Fox News hírcsatorna egyik újságíróját 2022 januárjában „bunkónak” nevezte, amikor azt hitte, hogy kikapcsolták a mikrofonját.
Eközben Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta:
Miller egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy folyamatában kell nézni a konfliktust.
„Igen, láttuk, hogy Oroszország sikert ért el a csatatéren” – mondta Miller. „Éppen ezen a héten – a múlt hétvégén – láttuk a sikert, mert
– mondta.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek jövője az elmúlt napokban különösen fontos kérdéssé vált az ukránok kivonulásával a lerombolt Avgyijivka városból.
Két nappal azelőtt, hogy Ukrajna hivatalosan is visszavonult a városból, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a város orosz kézre kerül, és jelentős tényezőként említette, hogy Ukrajnának kritikusan kevés tüzérségi lövedéke van.
A szenátus a hónap elején fogadta el a 95 milliárd dolláros finanszírozási kérelmet, amely magában foglalja az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtott támogatást is. Mike Johnson republikánus házelnök eddig elutasította, hogy a képviselőházban szavazásra bocsássák, ehelyett február végéig szünetet rendelt el.
Miller megjegyezte, hogy
„(Ukrajna) megnyitott egy új hajózási folyosót, amely lehetővé tette számukra, hogy ne csak búzát és gabonát, hanem más feldolgozott termékeket is exportáljanak a Fekete-tengeren keresztül, ami nem volt lehetséges a háború első napjaiban, amikor Oroszország blokád alá vette az ukrán kikötőket” – mondta Miller, hozzátéve, hogy „...továbbra is támogatni fogjuk őket a legjobb tudásunk szerint, de szükségünk van egy partnerre a kongresszus képében, aki segít nekünk”.
Amint a kongresszus jóváhagyja a Kijevnek 60 milliárd dollárt juttató külföldi segélytörvényt, az Egyesült Államok haladéktalanul megkezdheti a védelmi segélyek Ukrajnának történő eljuttatását – közölte Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője február 20-án.
Mindeközben Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában azt mondta:
A hírszerző tiszt hozzátette, hogy az orosz hadseregben létrehoztak egy új taktikai csoportot, amely ballisztikus rakétákat indít orosz területről Ukrajnára.
Szkibickij elmondta, hogy adataik szerint
Hozzátette, hogy új erőként jelent meg az ukrán területeken az orosz nemzeti gárda mintegy 33 ezer katonával. „Ők azok, akik biztosítják a megszálló hatóságok tevékenységét, a stratégiai objektumok védelmét, és szükség esetén védelmi feladatokat is elláthatnak az ideiglenesen megszállt területeken” – fejtette ki. Szavai szerint emellett Oroszország három, Ukrajnával közvetlenül határos régiójába – a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekre – telepítettek egy újabb egységet körülbelül 30 ezer katonával. „Ennek oka az oroszok attól való félelme, hogy aktívabbak leszünk az Oroszországi Föderáció területén” – jegyezte meg.
A vezérőrnagy úgy véli,
Szkibickij közölte: a hírszerzés információi szerint az orosz erők a márciusi orosz elnökválasztás előtt megpróbálják elérni Luhanszk megye közigazgatási határait azért, hogy valamilyen eredményt tudjanak felmutatni. Szerinte hasonló okból szintén veszélyben van a Harkiv megyei Kupjanszk és a Donyeck megyei Liman, mert bizonyítani akarják, hogy képesek újból megszállni olyan városokat, amelyeket Ukrajna visszavett a két éve tartó teljes körű invázió kezdete óta.
Az amerikai lap forrása két meg nem nevezett ukrán katona volt, akik szerint 850-1000 ukrán katona esett orosz fogságba. A lap szerint ezt az adatot nyugati tisztségviselők is pontosnak tartják. Lihovij alaptalannak nevezte ezt az állítást. „Az avgyijivkai védelmi hadművelet utolsó szakaszában az ukrán fegyveres erők nem titkolták és nem is tagadták, hogy számos katonával megszakadt a kapcsolat. Katonák tűnnek el akció közben, lehet, hogy fogságba esnek, de többen később jelentkeznek az egységüknél” – magyarázta a szóvivő.
Az ukrán elnök találkozót kért a lengyel miniszterelnöktől a gazdatüntetések miatt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről.
Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő – szavai szerint – arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel.
Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet.
„Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre” – hangsúlyozta.
Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában.
„Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón” – mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta: „elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében”.
Eliza Dzwonkiewicz, Lengyelország lvivi főkonzulja a Facebookon élesen elítélte a lengyel gazdák cselekedeteit – az ukrán gabona kiöntését – a két ország határán, és bocsánatot kért „a háború sújtotta Ukrajnától”.
„Nem tehetek úgy, mintha nem látnám Lengyelországnak ezeket a szégyenletes cselekedeteit a lengyel-ukrán határon. Elnézést kérek Önöktől, kedves ukrán barátaim.(…) Nem hiszem el, hogy ők lengyelek. Egy igazi lengyel soha nem szúrná hátba a szabadságáért harcoló szomszédot” – hangoztatta a diplomata.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!