Biden Izraelt bírálta a gázai akció miatt, de közben összekeverte Egyiptomot Mexikóval

– mondta. „Beszéltem vele. Meggyőztem őt, hogy nyissa ki a kaput. Beszéltem Bibivel, hogy nyissa ki a kaput az izraeli oldalon. Nagyon keményen, nagyon keményen sürgettem őt, hogy humanitárius segélyt juttasson be Gázába” – mondta Biden.

„Rengeteg ártatlan ember van, akik éheznek, bajban vannak és meghalnak. Ennek véget kell vetni” – tette hozzá az elnök.

Biden a továbbiakban elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban áll Katar, Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetőivel, „hogy annyi segélyt juttassunk Gázába, amennyit csak tudunk”.

„Fáradhatatlanul dolgoztam ezen a megállapodáson, amely a Gázai övezetben zajló akciókban a harcok tartós szüneteltetéséhez vezet” – mondta.

Az Izrael és Szaúd-Arábia közötti, jelenleg megrekedt normalizációs folyamatról szólva Biden elmondta, hogy „közvetlenül a Hamász támadása előtt kapcsolatban álltam a szaúdiakkal és másokkal, akik elismerték volna Izrael létjogosultságát, a Közel-Kelet részévé tennék és teljes mértékben elismerték volna őket – cserébe bizonyos dolgokért, amelyekre az Egyesült Államok kötelezettséget vállalna”.

Arra a kérdésre, hogy mik voltak ezek a dolgok, Biden így válaszolt: „Két dologra vonatkozott; nem megyek bele a részletekbe, de az egyik az északkeleti főellenségükkel szembeni védelemmel foglalkozik. A második lőszer és hadianyagok biztosításával, hogy megvédjék magukat. Véletlenül ez az az időszak, amikor a konfliktus kitört. Nincs bizonyítékom arra, amit mondani fogok, de nem alaptalan a gyanú, hogy a Hamász megértette, mi készülődik, és meg akarta akadályozni, mielőtt megtörtént volna”.

Közben magas rangú amerikai katonai hírszerző tisztek kongresszusi képviselőknek azt mondták az elmúlt napokban, hogy bár Izrael csökkentette a Hamász katonai képességeit, de közel sincs ahhoz, hogy felszámolja azt – jelentette a New York Times.

A tisztek tartózkodtak attól, hogy becsléseket adjanak a megölt Hamász- harcosok számáról, de magánbeszélgetéseken azt mondták, hogy

– áll a jelentésben.

A New York Times beszámolója azt is megjegyezte, hogy a tisztek hangsúlyozták azt a leckét, amelyet az Egyesült Államok megtanult a korábbi háborúkból, hogy nem bölcs dolog megszámolni az ellenséges erők halott harcosait.

Vedant Patel amerikai külügyminisztériumi szóvivő aggodalmát fejezte ki azon jelentések miatt, amelyek szerint az izraeli hadsereg hadműveletet tervez a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában.

„Még nem láttunk bizonyítékot egy ilyen hadművelet komoly tervezésére” – mondta Patel, hozzátéve, hogy

„Nem támogatnánk egy ilyen művelet végrehajtását komoly és hiteles tervezés nélkül, ami az ott menedéket kereső több mint egymillió emberre vonatkozik, valamint a humanitárius segítségnyújtásra és a külföldi állampolgárok biztonságos távozására gyakorolt hatások mérlegelése nélkül” – folytatta Patel.

Mindezek ellenére az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre csütörtökön a Gázai övezet déli részén lévő Rafah város ellen, egy nappal azután, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász palesztin iszlamista szervezet tűzszüneti ajánlatát.

Az egyiptomi határhoz közeli Rafah egyike az utolsó városoknak az övezetben, ahová még nem ért el a hadsereg szárazföldi művelete.

Szerda éjszaka tartott tel-avivi sajtótájékoztatóján Antony Blinken amerikai külügyminiszter a civilek megkímélésének szükségességét hangsúlyozta, kiemelve Rafahot, és emlékeztetett arra, hogy a városban mintegy 1,4 millióan lehetnek, beleértve az övezet más részeiből oda menekülőket is.

A Nicosiában tartózkodó Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter megismételte, hogy Kairó az összes érintett féllel együttműködve igyekszik elérni a fegyveres konfliktus lezárását, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a gázaiaknak szánt humanitárius segélyek célba juttatása érdekében.

Palesztin biztonsági források szerint Izrael csütörtökön 71 olyan palesztint engedett szabadon, akiket a gázai szárazföldi hadművelet közben vettek őrizetbe.

Ugyancsak csütörtökön

„Ennek a rombolásnak (…) az lesz az eredménye, hogy az eddig ott élők többé nem térhetnek vissza lakhelyükre, és úgy tűnik, hogy a cél éppen ez” – szögezte le. „Emlékeztetem az izraeli hatóságokat, hogy a civil lakosság erőszakos áttelepítése akár háborús bűncselekménynek is minősülhet” – tette hozzá.

Az izraeli hadsereg visszautasította a főbiztos vádját, hangsúlyozva, hogy a hadsereg határ menti műveletei a Hamász terrorcélokat szolgáló alagútrendszere ellen irányulnak.