Archív felvétel
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Az amerikai elnök szerint az orosz államfő racionális cselekvő, de Ukrajnával kapcsolatban elszámította megát. Joe Biden kedd este nyilatkozott, azután, hogy a G7 csoport rendkívüli tanácskozást tartott, és éles hangú nyilatkozatban ítélte el Oroszország legutóbbi háborús cselekményeit, valamint Moszkvának újabb szankciókat, Ukrajnának pedig további támogatást ígért.
2022. október 12., 09:572022. október 12., 09:57
2022. október 12., 10:002022. október 12., 10:00
Joe Bidennek a CNN hírtelevízióban feltették a kérdést, hogy bevethet-e az orosz elnök atomfegyvert, amelyre azt mondta, nem gondolja, de már az is felelőtlenség, ha erről beszél, mert önmagában ez is destabilizáló hatással jár. Az elnök a demokrata párt egyik múlt heti kampányrendezvényén úgy nyilatkozott, hogy a világ 60 éve, a kubai rakétaválság óta nem állt olyan közel egy „nukleáris armageddonhoz”, mint manapság.
Az amerikai elnök a helyi idő szerint kedd este sugárzott interjúban kijelentette, hogy
Az 1962-es kubai rakétaválság óta még soha nem leselkedett akkora nukleáris fenyegetés a világra, mint most Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetődzése miatt – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök egy New York-i kampányrendezvényen csütörtökön.
Joe Biden hozzátette: az orosz elnök Ukrajnával összefüggésben hangoztatott indokai és céljai „nevetségesek”. Utalt arra, hogy Putyin az Ukrajna elleni agressziót azzal indokolta, hogy neki minden oroszok elnökének kell lennie és egyesítenie kell az oroszajkúakat.
– fogalmazott. Joe Biden szerint az orosz elnök abban is tévedett, hogy az ukránok behódolnak majd az orosz megszállóknak, kemény ellenállásuk cáfolta meg ezt. Az amerikai elnök úgy vélte, hogy az orosz államfő teljesen elszámította magát abban is, hogy tárt karokkal fogadják majd Ukrajnában.
Például ha az Oroszországban bebörtönzött amerikai kosárlabdázóról, Brittney Grinerről, akkor nyitott lenne a tárgyalásra – fűzte hozzá, hozzátéve, véleménye szerint az orosz elnök háborús bűnöket követett el, így nem látja értelmét annak, hogy most találkozzon vele.
Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás