Bevándorlók menthetik meg Európát a pénzügyi összeomlástól

Leonid Bershidsky szerint ahhoz, hogy a kontinensen az idősek aránya a mostani szinten maradjon, 2020-ig a jelenlegi népesedési ütemhez képest 42 millióval több gyerek születésére lenne szükség, míg 2060-ig 257 millióval többre. A lakosságot ugyanakkor nem lehet kényszeríteni arra, hogy több gyereket vállaljon, így hosszú távon az Európába irányuló fokozott migráció jelentheti a megoldást. „Ezt azonban nem fogják fel elegen, és ez az, ami igazi válsághelyzetet teremt, nem pedig a menekültáradat” – hangsúlyozta az MTI által szemlézett cikkében Bershidsky.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re a teljes uniós lakosság 28 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt, illetve valószínűbb, hogy csak megközelíti, mert addigra pusztán a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében bizonyára mindenütt emelni fogják azt. Németországban, Görögországban, Portugáliában, Szlovákiában és Spanyolországban a potenciális nyugdíjasok aránya a lakosság nagyjából harmadát teszi majd ki a jelenlegi 20 százalékos vagy alacsonyabb szint helyett.

Az Európai Bizottság 2015-ös jelentése szerint 2060-ra két gazdaságilag aktív, azaz 15–64 év közötti személy jut majd egy nyugdíjas korúra a jelenlegi majdnem négy helyett. A Bloomberg cikkírója szerint ezeknek az adatoknak a tükrében Európának minden egyes bevándorlót meg kellene becsülnie, aki vállalkozik arra, hogy egy lélekvesztőn Lampedusa szigetére vagy egy rozsdás buszon Berlinbe, Lisszabonba vagy Madridba jusson.

Akik ezt teszik, szinte majdnem kizárólag fiatalok, néha kísérő nélküli gyerekek, akik, ha beilleszkednek a társadalomba fizetni fognak Európa nyugdíjasainak, és törődni fognak velük. A cikkíró megjegyezte, hogy a gazdasági aktivitási ráta olykor alacsonyabb az európai bevándorló lakosság, mint a helyiek körében. Franciaországban például a helyi munkaképes korúak 78 százaléka dolgozik alkalmazottként vagy vállalkozóként, míg az Unión kívül születettek körében 68,7 százalék ez az arány.

„Az aktivitási ráta sok tényezőtől függ, kezdve a helyi nyelv elsajátításának nehézségeitől a munkajogi törvények jelentette korlátozásokon át a munkaadók idegengyűlöletéig” – sorolta Bershidsky. Olaszországban más a helyzet: ott az unión kívüli bevándorlók 72 százaléka pénzkereső, míg a helyieknek csak 67,1 százaléka. Európa egészét tekintve az említett hatások azonban kiegyenlítődnek, és az aktivitási ráta majdnem azonos a helyiek és az Unión kívülről érkezettek körében, előbbieknél 76,6 százalék, míg utóbbiaknál 73,5 százalék.

A cikkíró úgy véli, azok az emberek, akik veszik a bátorságot, egy kevés pénzzel a zsebükben és gyermekükkel a karjukban útnak indulnak, és nyakukba veszik a világot a jobb élet reményében, minden lehetőséget meg fognak ragadni sorsuk javítása érdekében. Szerinte a termelékenységben elmaradott országoknak üdvözölniük kellene a munkaerőpiacon a migránsok jelenléte nyomán megnövekedett versenyt, még ha az néhány helybélit elégedetlenné is tesz.

Kitért arra, hogy a bevándorlásellenes érzések Kelet-Európában különösen erősek, holott a térség országai közül többeket a legnagyobb veszély fenyegeti a társadalom elöregedéséből adódóan. Szlovákiában például ma még az egyik legalacsonyabb, 13,9 százalék az idősek aránya a lakosságon belül, de ez 2050-re 31 százalékra nőhet az előrejelzések szerint.

Magyarország szociális rendszerére szintén küzdelmes évek várnak, hiszen a nyugdíjasok aránya 17,9 százalékról 27,5 százalékra fog emelkedni. „Ezekben a mostanáig nem sok bevándorlót látott országokban az irracionális xenofóbia segít a felelőtlen politikusoknak a népszerűségük növelésében” – mutatott rá Bershidsky. Amennyiben ezeknek az államoknak sikerül határaikon kívül tartaniuk a migránsokat, akkor a ma szavazóinak gyerekei majd magasabb adókra és csökkentett nyugdíjakra számíthatnak. Mindeközben az okosabb kormányok, mindenekelőtt Németország vezetése igyekszik bebiztosítani magát a jövő problémái ellen, és befogadja a jövevények többségét.

„Az egyik török strandon halva talált 3 éves szíriai kisfiúról, Aylan Kurdiról készült és a világsajtót bejárt döbbenetes kép ugyanakkor lehet, hogy segít megváltoztatni a közvéleményt” – írta Bershodsky. Példaként említette, hogy mintegy 170 ezer brit állampolgár írta már alá azt az online petíciót, amely a kormányt több menekült befogadására szólítja fel, és több mint 150 ezer izlandi látott el kézjegyével egy levelet, amely azt sürgeti a politikai vezetéstől, hogy tárja szélesebbre az ország kapuit, mert „a menekültek a jövőbeli hitveseink, legjobb barátaink vagy lelki társaink, vagy épp a dobos gyermekeink együttesében, a következő kollégánk, a 2022-es Miss Iceland, az asztalos, aki végül befejezi a fürdőszobát, a szakács az önkiszolgáló étteremben, a tűzoltó, a számítógépes géniusz vagy a televíziós házigazda”.

A cikkíró megjegyezte, hogy a német és magyar önkéntesek játékokat hoztak, és rajzfilmeket mutattak a szíriai gyerekeknek. „Ezek az emberek valószínűleg fel sem fogják, hogy együttérzésüknek gazdasági haszna van, pedig ez a helyzet. Az idegengyűlöletről nem mondható el ugyanez” – hangsúlyozta a Bloomberg cikkírója.