Beduinterror a Sínai-félszigeten, az egyiptomi turizmus visszaesésétől tartanak

Nemrég egy törzs tagjai megtámadták a Sínai-félsziget keleti partján található Aqua Sun Szállodát, és 4 millió egyiptomi fontot követeltek kompenzációként a területért, ahol a hotelt felépítették, mert állításuk szerint a terület eredetileg az övék volt. Az ilyen helyzetekkel a helyi rendőrség sem tud mit kezdeni. A rendőrfőnök az esetről értesülve állítólag azt javasolta a szállodatulajdonosnak, hogy oldja meg valahogy a problémáját a beduinokkal, mert ők nem akarnak konfrontálódni velük.

Az Aqua Sun vezetőjéhez hasonlóan több más helyi hoteltulajdonosnak is fáj a feje a félszigeten a Mubarak-rezsim megdöntése óta kialakult káosz miatt. A probléma gyökerei a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, amikor az idegenforgalom fellendítése céljából komoly beruházásokba kezdtek a terület déli részén, és egyebek mellett útjára indították azt az ambiciózus programot is, amely egy „vörös-tengeri riviéra” létrehozását tűzte ki célul. Utóbbi terv részeként építették ki a népszerű üdülővárost, Sarm-es-Sejket, amely, mint a legtöbb turisták számára „készült” Sínai-félszigeti nyaralóhely, korábban egy beduin halászfalu volt.

A helyieket ez különösen érzékenyen érintette, mivel közülük többeknek el kellett költözniük a területről, és a szállodákban nem szívesen alkalmazták a „megbízhatatlan munkaerőt”, hanem inkább Kairóból és más egyiptomi városokból toborozták a dolgozókat.

„Ez a beduinok földje, de a hoteltulajdonosok nem akarnak egyetlen beduint sem látni a szállodáikban. Még azt sem engedik, hogy a nők gyöngyöket áruljanak a strandokon” – fakadt ki egy 20 éves nuveibai lakos. A helyi beduinok legfeljebb a tevegelés élményének biztosításával tudnak egy keveset profitálni az idegenforgalomból. Az Aqua Sun igazgatója meglehetősen sötéten látja a helyzetet. „Mubarak idejében erős vezetés volt, és a beduinok csendben voltak. Nem csináltak, és nem mondtak semmit. Most viszont azt csinálnak, amit akarnak, övék a hatalom, és megpróbálják visszaszerezni a földet” – fejtette ki véleményét Ajman Moíd.

Egyes emberjogi szervezetek szerint a beduinok több száz – főként Afrikából érkező – menekültet tartanak fogva sivatagi táboraikban, ahol mindennapos a kínzás, az erőszak és a zsarolás.

Emellett egész iparág épült a csempészetre, s ennek a párhuzamos gazdaságnak a volumene tavaly elérte a 300 millió dollárt. A törzsek a Gázai övezetbe különféle javakat és fegyvereket, míg Izraelbe menekülteket és kábítószert juttatnak el.

Az izraeli katonai hírszerzés vezetője, Aviv Kocsavi szerint a beduinok együttműködnek a Gázai övezetet irányító Hamász szélsőséges palesztin szervezettel, valamint egyéb iszlamista csoportokkal. Kocsavi attól tart, hogy a Sínai-félsziget az Izrael elleni támadások új bázisává válhat.