Baszkföld függetlenségéről szóló népszavazás megtartását tenné lehetővé az a jogszabálytervezet, amelyet a baloldali nacionalista Eh Bildu pártszövetség nyújtott be a baszk parlamentnek kedden Vitoriában.
2015. november 04., 15:442015. november 04., 15:44
2015. november 04., 16:032015. november 04., 16:03
Hasier Arraiz szóvivő hangsúlyozta: saját politikai, gazdasági és társadalmi jövőjük birtokosai akarnak lenni, ezért a javaslat célja, hogy jogalapot teremtsen népszavazások megtartására.
Ha az előterjesztést megszavazzák, de annak alkalmazását a bíróság megakadályozza, akkor következik a „politikai konfrontáció forgatókönyve\". „Fel vagyunk készülve a következményekre\" – mondta, utalva arra, hogy a katalán népszavazási kezdeményezést a spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadta meg.
A baszk politikus elismerte, hogy a tervezetük időzítése nem véletlen, úgy látják, hogy a Katalóniában zajló események miatt később még nehezebb lenne végrehajtani függetlenségi elképzeléseiket.
A pártszövetség úgy tervezi, hogy egy éven belül megtartanák a népszavazást Baszkföldön, még mielőtt a baszk parlament mandátuma lejár, és választásokat kell tartani az autonóm közösségben.
Az Eh Bildu 21 képviselőjével a baszk parlament második legnagyobb frakcióját alkotja, javaslatának elfogadásához a 75 fős törvényhozásban támogatókat kell szereznie. Elsősorban a baszk kormánypártot, a jobboldali nacionalista Baszk Nacionalista Pártot (PNV) szeretnék maguk mellé állítani.
Az Eh Bildu nem elégedett a függetlenség jelenlegi formájával, és azt tovább szélesítené. Miközben Katalónia éppen azt sérelmezte, hogy Baszkföld jóval nagyobb autonómiával bír, mivel saját adórendszere van, és kezdetben ugyanolyan mértékű önállóságot követelt.
Alfonso Alonso, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) baszk elnöke a tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nem akarja, hogy Baszkföld a katalán utat kövesse és abban bízik, hogy a baszk kormánypárt továbbra is az „ésszerű\" álláspontnál marad. Felhívta a figyelmet arra a rengeteg erőfeszítésre, amelyet az együttélés érdekében tettek.
Baszkföldön az ETA (Baszkföld és Szabadság) terrorszervezet évtizedeken át véres merényletekkel igyekezett elérni a terület függetlenségét, 2011-ben bejelentették, hogy felhagynak a fegyveres akciókkal. Mára Baszkföld lakosainak többsége elutasítja az erőszakot. Az elmúlt években a demokratikus függetlenségi mozgalom kapott erőre.
2006-ban Baszkföld elnöke, Juan José Ibarretxe nyújtotta be a távlati szuverenitást célzó tervezetét a spanyol kormánynak, amely egyfajta társulásként kapcsolta volna Spanyolországhoz a régiót, de azt végül elutasították. 2008 októberében pedig népszavazást akartak tartani a függetlenségről, amelyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált, így nem rendezték meg. Baszk parlamenti képviselők egy csoportja tavaly májusban szimbolikus önrendelkezési nyilatkozatot tett, nagyobb hatalmat követelve az autonóm közösségnek.
A felmérések szerint a baszkok többsége a jelenleginél nagyobb önállóságot szeretne, de csupán egyötödüket foglalkoztatja az önálló állam gondolata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!